Kőrösy László: Esztergom – Történeti emlékkönyv

XXI. Esztergom irodalma

leg-iobb korában" czimmel egy 55 stróphás (hatsoros versekben) költeményt közöl, mely után a Jegyzések közt következőket mondja: „Azon régi kéziratban, melyben ezen poéma találtatik és a melly T. T. Heliserjósef Esztergom vármegye és Szabad kir. Városa topographiai, statistikai és geographiai tekintetben vett, nemsokára nyomtatásban megjelenendő leirása, Szerzőjének birtoka) a több latán versben és egyéb jegyzeten kivül illy czimű Magyar-Versek is vannak: Elfordult Világh Sorsa. - Belleváry Dávidnak maga Viczmándy Mihály lakodalmában esett sorsánek úyobban iobb formában írt Ritmusok 1675. - Nóvum Carmen, Udvari Violya. - A Bor és Viz között nagyobb méltóságért való vetekedés. - Kökényesdi házában Szathmárott Compánok által dedicált Uj esztendeő. Stephanus Gymóti Anno Domini 1668, Die 25-a Xbris. - Egy némi nemeű Helvetica vallásban lévő Keöreösztény leölki Pásztornak panasza és jeövendeölései az Ecclésiának sat." A tudós városi szenátor főműve: Descriptio Comitatus Strigoniensis. 84 lapnyi kézirat 1827-ből a városi könyvtárban. Horváth Endre. Szül. Esztergomban 1816. hol gymnásiumi pályáját végezte. 1833-ban növendékpap, a philosophiát Nagy-Szombatban, a theologiát Pesten tanulta. Fölszentelték 1840-ben. 1844-ben a nagyszombati seminariumban tanulmányi felügyelő volt. Ez időben egyházi és világi lapokba több közügyi dolgozatot irt. 1849-ben irsai plébános. Komáromban előadott böjti beszédei. Jó Pásztor czim alatt, Pesten 1844-ben jelentek meg. „E szent beszédek - irja Danielik - gondolattömöttség, szép magyar hangzás és szabályos nyelv tekintetében az ujabb magyar homiletica legéletrevalóbb teremtményei közé tartoznak. „Szent Beszéde Béla püspöknek ünnepére. Komáromban jelent meg 1868-ban. Knauz Nándor Budán született 1831. s gymnasiumi tanulmányait Esztergomban végezte. A bölcseletet és theologiát Nagy-Szombatban hallgatta, hol fölszenteltetése után azonnal tanári széket kapott. 145