Kőrösy László: Esztergom – Történeti emlékkönyv
XXI. Esztergom irodalma
fogyaszszuk a hibákat. 1842-45-ig e lapba politikai czikkeket is irt. Kath. Néplap: Hadd szóljak én is. 1848. A szerencsétlenség istenhez térit. 1849. Religio: Jó és okos emberek nem tudnak megegyezni? 1848. Néhány szó a pogány mythologia s classicusokról. 1850. A Családi Lapokban: Rövid elmélkedés s versek jelentek meg tőle. Egyes költeményei a Honderűben, Kath. Néplapban és Mezei Naptárban is napvilágot láttak. Irt szent beszédeket is. Kéziratban maradt Itineraria cz. műve s Ujon egyszerített bötűrend 1835. Végül kiadatlan még: Észrevételek a m. nyelv rendszere czimű munkára 1848-ból. Greffel János. Szül. 1833-ban, Esztergomban. Mint nagyszombati tanár a jeles Adjutorium czimű imakönyv s több igen figyelemre méltó paedagógiai közlemény szerzője volt. Győrffy Iván. Az 1883-ban elhunyt Érs. V.-városi primási tanitó született Csik-Csatószegeről eredő székely családból Kolozsmegye Mező-Mócs nevű városkájában 1830-ban. Gymnasiumi iskoláit Marosvásárhely, Székely-Udvarhely és Nagy-Szebenben járta. Felsőbb tanulmányokra a kolozsvári lyceumba iratkozott. Itt találták őt a 48-as napok. Több lelkes tanulótársával fegyvert ragadván, az Ormay-féle erd. székely honvéd vadászezred harczosai közt az erdélyi hadjáratokat nagyrészt végig táborozta. A szomorú emlékezetű zsibói fegyverletétel után hazamenekülvén, az akkor még alig husz éves ifjú egész lelkéből a paedagógiai pályának szentelte magát s azóta hol Gyulafehérvárt, hol Erzsébetvárosban, hol Zentán tanított. Végre 1867-ben Simor herczegprimás meghívta Esztergomba s kezére bízta a Víziváros primási elemi tanodák vezetését. Ez időtől fogva Esztergomnak szenteli paedagógiai és irodalmi munkálkodását. Husz éves korától kezdve sok dolgozata jelent meg az erdélyi vagy a fővárosi és vidéki szaklapok és nem szakközlönyök heti és napi hasábjain. Értekezések, irányczikkek, tárczaközlemények, novellák, humoreszkek, versek, levelek és egyéb czikkek bőségesen jelentek meg neve alatt kiválóan a tanügyi s a kath. sajtóban. 1872—75-ig a Népiskola czimű paedagógiai szaklapnak volt főmunkatársa. A Sz. J. 143