Kőrösy László: Esztergom – Történeti emlékkönyv

XIX. Esztergom száz év előtt

XIX. Esztergom száz év előtt. orabinszky 1786-ban megjelent történelmi-földrajzi lexicona a száz év előtt való Esztergomot igy irja le: Esztergom (Gran, Strigonium, Ostrihom). Ide tartozik 1) a szabad királyi város, mely 400 éve viseli e czimet és mely falak nélkül, csupán egy nyilt ároktól övezve, fekszik a Duna egyik ága mellett. Két kapuja van. Közepén a piaczon emelkedik kellemes prospectussal a városház. - Előtte emelkedik a nagyszerű szt.háromság szobor. A piaczon Görgei Márton kanonok egy pompás vörös márvány szobrot állítatott fel, mely a boldogult császárnét és királynét életnagyságban, koronázási ornatusban ábrázolja és a városnak nagy diszére válik. A plébánia templom szép, szilárd épület, mely nemrég lett befejezve. A város egyéb tekintélyesebb épületei: a Török tábornoké, S i s a y uré, Sándor báróé s másoké. A ráczoknak is van itt egy jól épült templomuk és a polgároknak egy kórházuk, valamint szórakozásukra egy lövöldöző egyesület, melyet a vadászkar szorgalmasan látogat. Mindjárt a városon kivül néhány éve két uj utcza is épült szép házakkal. Az egyik Terézia-, a másik József-utczának neveztetik. 2) A káptalan-telek vagy az úgynevezett Tamáshegy. Ezen különféle jól épült házak találtatnak, melyek lakói mindenféle kézművesek. A káptalannak itt saját praefectorátusa van, melynek elnöke mindenkor egy kanonok. Van itt a betegek számára egy lazaretum is. 121