Kőrösy László: Esztergom – Történeti emlékkönyv
XVI. Viharos századok
Esztergom nemesei mindig kiváló szerepet játszottak. Esztergomban laktak már a régi jó időben a Hunthi, Pázmáni, Bothi, Lábatlani, Amadé, Újlaki famíliák, kiknek kihalta után a Gyulai, Pálfi, Sándori, Miskey, Szerdahelyi, Huszáry, és Sissay családok játszták az irányadó szerepeket. Az 1785-iki összeírás szerint 1785-ben 247 nemesi família volt Esztergomban. A statistika azonban száz év múlva már nem kutyabőr szerint olvasgatta össze az esztergomi családokat. Esztergom vallás viszonyainak fölemlitésénél a katholikus valláson kívül a többiek igen természetesen csak kivételek gyanánt szerepelnek. Bonfin, Rogerius és mások szerint a régi Esztergom diszes épületei előkelő lakossága, kereskedelme és ipara által Magyarország minden egyéb városait fölülmulta, sőt forgalom dolgában európai fontosságra emelkedett. Olasz, franczia és német kereskedők saját külön utczákban laktak Esztergomban, a kik az ázsiai kereskedést Konstantinápolyon keresztül a megállító és vámoló jognál fogva Esztergomban rakták le, s innen vitték tova a szélrózsa minden irányába. Különösen föllendült az esztergomi kereskedelem a keresztes hadjáratok alatt, midőn a velenczeivel versenyezett. így tartott ez 1241-ig, mikor a várost a tatárok teljesen sivataggá változtatták. Innen kezdve a IV. Béla által alapított Budavára körül kezdett fejlődni Magyarország uj fővárosa, Buda. Esztergom pusztulásáról 1241-ben Rogér kanonok siralmas följegyzései után végtelenül szomorú képet nyerünk. Meg kell itt állapodnunk, hogy a pusztulás képét csak némileg is illusztrálhassuk. A „kutyafejű tatárok" már Duna balpartjáig, majd egész hazánkat összedulták. Hátra volt még a Dunántuli vidék, melyet a természet e hatalmas folyammal sánczolt el a végső enyészettől. Szigorú tél volt, mikor a tatárok Esztergom átellenében, Párkányban tábort ütöttek. Nagy riadalom támadt a városban. Az apák gyermekeikért reszkettek, akiket majd a tatár gyerekek fognak állati örömmel fölkonczolni; az anyák leányaikat sirat101