Knyazovics András: A munkaerőpiac, a foglalkoztatás összefüggései általában és a munkahelyen

'-23 - Ä. tőkés piac jelentős részét vesztette el a gyár a két líémet állam egyesülésekor, mert addig NSZK inkább magyar CNC gépet vett, mint ITDK-s gépet. Jelenleg szinte megszűnt a német vásárlás. Hasonló problémákat jelent a keleti piac összeomlása. Összefoglalv

a mégis, szélesebb körben, g,z emberi erőforrás nem megfelelő felhasználásában-, a vállalati gyári-, később Kft. szellem felbomlásában, kialakulatlanságában kereshető a baj forrása. /Pl: beigazolódott, hogy nem az a fő probléma, hogy egy gyárban hányan dolgoznak, szolgáltató vagy műszaki területen, a fizikai dolgozókhoz viszonyítva. A hazai munkamegosztási színvonal, fizikai-alkalmazotti arány, termelékenység stb. nem másolható olaszországi vagy egyéb fejlettebb tőkés országokban szerzett tapasztalatok alapján./ A gyári Rt-ből kivált Kft-k megalakulásának elmélete az volt, hogy önállóan jobban tudnak gazdálkodni, takarékossabb munkaerőgazdálkodást folytatni. A gazdálkodási problémák megoldását azonban a tömeges létszámleépítéssel kívánták megoldani. A foglalkoztatott létszám csökkentése átmenetileg hozzájárult a költség csökkentéséhez, de a termelőeszközök kihasználatlansága, és a foglalkoztatási struktura felbomlása sokkal többe került. A foglalkoztatás racionalizálása helyett elsőként azokat a gazdasági funkciókat szüntették meg, amelyek feladata volt a munkaerő hatékony foglalkoztatása. A. Kft-k munkakörök összevonásával többféle funkciót biztak egy-egy szakemberre, igy a. specializációból adódó előny szükségszerűen hátránnyá vált. Számos szakmai tevékenység került képzetlen /másirányu képzettséggel rendelkező/ dolgozóhoz, aki ezt felesleges rosszként kezelte, /pl. központi minőségellenőrzés felbomlása-, anyagbeszerzés-, kereskedelmi munka, személyügyi tevékenység, munkavédelem, tűzvédelem, szervezés stb./ Rt szervezetben sokféle