Kiss Adrienn: Kopasz Péter öröksége
Tartalom - 4. A vendégfogadók és a szállodák funkciói a 19. században
bújtak: volt ott darázs, holló, hal ászleányka, gondolás, lengyel nő, havasi gyopár, ami csak a résztvevőknek eszébe jutott. A bálokat, az estélyeket nem a szálloda bérlője szervezte, hanem maga a család, az ipartestület, vagy az egyesület. A szállodás bevételét a terem bérleti dija, a terem világítása, az ételek és italok ára és az azok felszolgálásáért számított összeg adta Az Esztergomi Ipartestület 1907. január 17-én, a házalap javára rendezett táncestélyének fennmaradt iratai alapján tudjuk, Schleiffer Lajos vendéglős az ipartestülettől 30 koronát kapott a terem világításának kiegyenlítésére. 8 4 (ld. 15. sz. melléklet) Azt, hogy a szállodásnak az ételek-italok fogyasztásából mekkora bevétele származott, sajnos nem tudjuk, mivel erre vonatkozó adatok (éttermi számlák stb.) nem maradtak fenn. Az iratok alapján a résztvevők listája, valamint a felülfizetők személye (vagyis akik a házalap javára adakoztak) is rekonstruálható. A bálon megjelent Laiszky János városi nyomdász 65 koronát, Wimmer Imre polgármester 8 koronát, dr. Csernoch János kanonok 5 koronát, Osváth Andor főjegyző, író 2 koronát adományozott a házalap javára. 8 5 A bálra fizetendő belépőjegyek ára személyenként 2 koronát, egy család (3 fő) esetében 3 koronát tett ki Ez meglehetősen nagy összegnek számitott, hiszen a Lasziky János nyomdájában megrendelt meghívók költsége darabonként majdnem 4 fillért, míg a táncrendeké 30 fillért jelentett. 8 6 4. 2. 4. Színielőadások A vendégfogadók és a szállodák különtermeiben a színjátszás is teret kapott. A város lakói szívesen tekintettek meg egy-egy könnyedebb-szomorúbb színdarabot. A Fekete Sas Vendégfogadóban, a Magyar Király Szállodában és a Fürdő Szállodában 29
