Keppel Dániel [szerk.]: Az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium…

Tartalom - TÖRTÉNELMI TÁVLATOK

UBILEUMI ÉVKÖNYV 1931 - 2011 P. PATAKI ZOLTÁN OFM Iskolánk története a rendszerváltozástól napjainkig Ezt a cikket nem történész írja, hanem matematika-fizika szakos tanár. Laikus vagyok a történetírásban. Mentségem, hogy ebben az időben itt voltam az iskolában, és részese, tevékeny részese voltam annak, ami történt. Megpróbálom magamban felidézni a '80-as évek végének hangulatát, akkori gondolataimat, az eseményeket. Lapozgatom a régi, fénymásolt évkönyvek összetapadó lapjait. 1988-ban kerültem Esztergomba. Akkor november l-e. még ünnep volt, április 4-e a legnagyobb „nemzeti" ünnepünk. Az iskolai ünnepélyek között is szerepelnek ezek, valamint az, hogy részt vet­tünk a május 1-jei felvonuláson 1987-ben. Az iskola élete hasonló volt, mint diák­koromban. Az ébresztő korábbra került, 6 1( l-kor keltek a tanulók, a stúdium 4-kor kezdődött és nem volt tízórai és uzsonnaszünet. Szokadan volt nekem az elsősök nagy stúdiumterme a 3. emeleten, ahol 96-an tanultak együtt. Ide voltam beosztva segéd­prefektusként heti három napra. Ha a terem egyik végében voltam, a másikat talán távcsővel láthattam volna jól. Nehezen úsztuk meg a hetet veszekedés nélkül. A tanév rendje olyan volt, mint amilyet régen megszoktam: Szent Ferenc ünnepére lelkigyakorlat, jelvényosztás a szecskáknak, november 7-éhez kapcsolódva az első haza­menetel, karácsonyi szünet, húsvéti szünet, nyári szünet. Újdonság volt számomra, hogy az első félévnek január 31-én volt vége és itt is volt egy hét szünet. A húsvéti szünet csak elvétve esett egybe az állami iskolák tavaszi szünetével, ami nem az egyházi ünnephez, hanem április 4-hez kapcsolódott. Szeptemberben az osztályok egymást váltva mentek egy-két napra a helyi tsz-be szőlőt szüretelni. Az osztálykirándulások akkor még a trianoni Magyarország területére korlátozódtak, de már akkor megjelentek nálunk a határokon túli magyar tanulók. Erezni lehetett az országban a változások jeleit, mindenki látta, hogy rosszul mennek a dolgok. Akik 1980-ban még ilyeneket mondtak: „Minek hőbörögnek azpk a lengyelek, inkább dolgoznának" — egyre elégedetlenebbek lettek. Közben a nemzetközi események is gyor­sulnak, a Szovjetunió kivonul Afganisztánból, keletnémet menekültek ezrével mennek át az országon és erdélyi menekültek ezrei érkeznek. Az osztályommal együtt néztük a tévében, amint megszűnik a népköztársaság és helyette köztársaság leszünk. 1989 végén a szünetről visszatérő erdélyi diákjaink teleaggatják az épületet lyukas román zászlókkal. Osztályfőnöki órán elmondtam, milyennek képzelem el a társadalmi átalakulást (diákjaim először és utoljára megtapsoltak). Próbaválasztást tartottunk. Néhányan már az első szabad választáson 1990-ben részt is vehettek. Nagy változások történetek. A szerzetesrendek ismét működhettek, korlátozás nélkül lehetett külföldre utazni, egyházi tulajdonokat adtak vissza. Mi is visszakaptuk a szigeten lévő sportpályánkat. Az egyházi iskolák is kaptak állami támogatást. A szocia­lizmus évtizedeiben, aki nálunk akarta taníttatni a gyerekét, az (legalább) kétszeres árat fizetett érte. Kimaradt az ingyenes állami oktatásból, aminek az árát közösen fizette mindenki, és az egyházi iskolák fenntartása a szülők által havonta befizetett pénzből folyt. 61

Next

/
Oldalképek
Tartalom