Keppel Dániel [szerk.]: Az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium…
Tartalom - TÖRTÉNELMI TÁVLATOK
kutatásai szerint a rendnek a XVII. században 2, a XVIII. század végén pedig 16, illetve 18 középfokú tanintézménye volt. Közülük hatot a jezsuita rend feloszlatása után vettünk át. Ebbe nem számítottuk bele a 6 minorita gimnáziumot, és a rend utánpótlását szolgáló nem nyilvános stúdium generálékat, illetve filozófiai és teológiai kurzusokat, így elmondhatjuk, hogy a középiskolák kb. 10 %-át vezették az országban a ferencesek 40-50 tanárral, kb. 2200 diákot tanítva az összes ferences középiskolában. (Közülük nem egynek 3-400 diákja is volt)." Még az 1840-es években is, a minoritákat is beleértve, 26 gimnáziumot vezettek ferencesek, akik közül pl. Albach Szaniszló és Gegő Nicefor tankönyveket is írtak. A ferences oktatási intézmények hanyatlása a XIX. század második felétől kezdődött. Mivel a rend nem rendelkezhet az iskolák fenntartásához célbirtokkal, sem más forrással, anyagi nehézségekbe ütközött a rendtagok kötelezően előírt egyetemi képzése és a gimnáziumok hat-, nyolcosztályossá való bővítése, más választása nem lévén lemond a tanításról. A törökök kiűzése után a ferencesek a felszabadító sereggel együtt érkeznek meg Esztergomba 1638-ban és telepednek le ismét, először a Vízivárosban, majd a Királyi Városban. A jezsuiták 1773-as feloszlatása után a ferencesek 1776-ban vették át a gimnáziumban a tanítást, mégpedig úgy, hogy az igazgató exjezsuita maradt. A gimnázium áttelepítését a Vízivárosból most már ez is sürgette. így épül fel az új gimnáziumi épület 1778-79-ben. A korszakot Vojnits Döme bencés igazgató dolgozta fel a Millenniumi értesítőben, részletesen foglalkozva az iskolai élet minden mozzanatával. 1776-tól egészen 1789-ig csak ferencesek tanítanak. 1789-ben veszik föl az első világi tanárt, 1795-től pedig már csak a hittant tanítja ferences. 1 1 Mindebből kitűnik, hogy a rend az esztergomi gimnáziumot nem tekintette létfontosságúnak és nem ide összpontosította a legjobb tanárait. Hogy miért nem, azt két tény magyarázza. Az egyik, hogy a jezsuitáktól átvett sok gimnázium ellátására nem volt felkészülve. A másik, hogy II. József idején továbbra is foglalkozhatott lelkipásztori munkával, és a rend léte a későbbiekben sem függött attól, hogy a rendtagok tanítanak-e vagy sem, mint például a bencések, a ciszterciek, vagy a premontreiek, akik a XIX. század elején ezért lettek visszaállítva. A XVII1. századi rövid közjáték után a XX. században nyílik meg ismét az esztergomi ferences gimnázium. Az 1900-as rendi reform és a háború következtében a rendnek nem marad egyeden gimnáziuma sem. így még saját növendékeit is mások által vezetett iskolákba kénytelen járatni. Ezen a helyzeten akarnak változtatni azok, akik fölvetik egy új ferences gimnázium alapításának gondolatát, elsősorban tehát rendi növendékek, s csak másodsorban civil diákok részére. A Szűz Máriáról nevezett Ferences Rendtartomány vezető egyéniségei, mint P. 1 lársligethy-Vinkovics Viktor, P. Buttykay Antal, a húszas években mindent megtesznek a gimnázium megnyitásáért. Először internátust szervez11 Pintér Márta Zsuzsanna: Ferences iskolai színjátszás a XI111. százndban. In: Irodalomtörténeti füzetek 132. szám. Budapest, 1993.12-17. 12 Huszár Imre P. Jeromos OFM: Az Fsztergomi Ferences Gimnázium története 1950-ig. In: Az F.sztergomi Ferences Gimnáziumjubiieumi Evkönyve, 1993.23-24. 13 Millenniumi értesítő a Pannonhalmi S. Benedek-Rend esztergomi Kath. Főgimnáziumáról az 1895/96. iskolai év végén. Közzéteszi: Vojnits Döme igazgató. Esztergom, 1896. UBILEUMI ÉVKÖNYV 1931 - 2011 29
