Keppel Dániel [szerk.]: Az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium…

Tartalom - TÖRTÉNELMI TÁVLATOK

UBILEUMI ÉVKÖNYV 1931 - 2011 P. VARGA KAPISZTRAN OFM Ferences iskolák Esztergomban „Nem tudok barátot katedrán elképzelni." — Ezt állítólag Klebeisberg Kunó mondta, amikor a 20-as évek végén az esztergomi gimnázium alapításának engedélyezését kérték tőle. A köztudatban valóban az terjedt el, hogy a ferences rend nem tanító rend. Ez annyiban igaz, hogy nem csak tanító rend. De történelme során mindig voltak iskolái. Mielőtt rátérnénk az esztergomi ferences iskolák történetére, kissé vizsgáljuk meg ezt a kérdést is, hiszen a kommunizmus éveiben is működő nyolc katolikus középiskolából kettő a ferenceseké volt. A rendalapító Assisi Szent Ferenc (1181-1226) „nem bízik a tudományban, ha azvak. és öncélú, ,r nem Isten és a többi ember szeretetére vezet. De fontosnak, tartja, hogy testvérei jól ismerjék Isten szavát, r tudják hirdetni hívőknek, és hitetleneknek egyaránt." 1 Ezért írja Szent Antalnak: „Megelégedésemre szolgál, hogy a szent teológiából előadásokat tartasz a testvéreknek." 2 Ezzel voltaképpen iskolaalapítást hagy jóvá. Még életében megjelennek a ferences testvérek a párizsi, oxfordi, bolognai egyetemeken, ahol hamarosan tanszékeket is vezetnek. Közülük és a domonkosok közül kerülnek ki a virágzó skolasztika legnagyobbjai. A ferencesek között kiemelkedő Szent Bonaventura, Roger Bacon, Duns Scotus János, majd Occhán Vilmos és Nicolaus de Lyra, stb. Számukra a teológia és a tudomány istentisztelet. „Minden tudásuk Istent kutatja, ezért mindig imádása, szemlélése annak., aki a szíve minden tudománynak és a középpontja minden teremtménynek: jézps Krisztusnak. A tudomány a kontempláció és a szeretet egybeolvad egymással. A ferencesek tudományos munkálkodását ezért, akárcsak apostoli vagy karitatív-szociális munkájukat, elválaszthatatlanul átjárja lelkiségük " 1 Ezeket szükségesnek tartottam előrebocsátani, hogy érzékelhessük, mi az, ami egy szerzetes gimnáziumot, speciálisan egy ferences gimnáziumot sajátos vonásokkal ruház fel. A Magyarországra legkésőbb 1229-ben, de föltehetően már előbb megtelepedő ferencesek egyik első, ha nem a legelső kolostora éppen az esztergomi volt, amit a m - ^W* HA * 1 1 A. Rotzetter-W.C. Van Dijk. T. Matúra: Assisi S^ent Fenne. Budapest, 1993. 182. 2 Assisi Szent Ferenc Művei. Újvidék-Szeged-Csíksomlyó, 1992. 89. 3 A. Rotzetter: i. m. 182. 27