Keppel Dániel [szerk.]: Az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium…
Tartalom - TÖRTÉNELMI TÁVLATOK
VARGA PETER DENES Nyolcszáz év Assisi Szent Ferenc nyomában Ferencesek Esztergomban III. Ince pápa 1209-ben hagyta jóvá szóban azt a regulát, azaz rendi szabályzatot, amelyet Assisi Szent Ferenc még egy esztendővel korábban fogalmazott követői, a „kisebb testvérek" számára. Ezzel megszületett Európa harmadik nagy rendje, az inkább kontemplativ, tehát „szemlélődő" ágostonos és bencés közösségek után az első úgynevezett koldulórend. A 800 éves évfordulóra kiállítás készült az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium épületében, amelyet Paskai László bíboros, prímás, nyugalmazott esztergomi érsek áldásával és Németh József alpolgármester köszöntőjével nyitottak meg a közelmúltban. A tárlatról és a ferencesek hazai működéséről P. Tokár János igazgató atyával beszélgetett Varga Péter Dénes. — A pápa tulajdonképpen Szent Ferenc atyánknak azon szándékát erősítette meg és hagyta jóvá, hogy követői ne kolostorokban lakjanak, hanem szegénységben, tisztaságban és engedelmességben élve, az emberek között jártukban-keltükben hirdessék az evangéliumot, ha kell koldulásból tartva fönn magukat. Nekünk tehát személyes vagyonunk nincsen, intézményeink a rendi vezetőségen keresztül egyházi tulajdonban vannak, csupán úgynevezett „célvagyonnal" rendelkezünk, amelyek biztosítják a működésünket, ám ezek csupán eszközök, ideiglenesen használjuk őket. — A ferencesek. Magyarországon már Szent Ferenc életében megjelentek, hazai követői közül pedig történelmünk csodálatos személyiségei kerültek, ki. — II. András királyunk kezdettől lelkes támogatója volt a „barátoknak" és ezt fia, IV. Béla is folytatta. O építtette a tatárjárás után a mai templom és kolostor helvén az első igazi magyar ferences központot, a provincia anyaházát, amelynek kriptáját temetkezési helyéül is kijelölte. Sírját máig nem találták meg, pedig itt nyugszik valahol a rendház, illetve a Belvárosi templom alatt. A most látható kiállítás elsősorban azok életét mutatja be, akik itt éltek Esztergomban, de nyilván hozzájuk, az obszerváns, tehát a rendi szabályzatot szigorúan betartó irányzathoz tartozik Kapisztrán Szent János, Hunyadi János barátja, aki Nándorfehérvár alatt a feszülettel a kezében, Jézus-monogrammal a zászlaján, Krisztus nevével az ajkán halt hősi halált. Az esztergomiak közül Temesvári Pelbárt volt az első igen jelentős teológus, prédikátor, a középkori magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, de meg kell említenünk tanítványát, Laskai Gsvátot is, illetve Tomori Pált, aki később kalocsai érsekként a mohácsi csata fővezére volt. Ott is vesztette életét a királlyal és a magyar püspöki kar kétharmadával egyetemben, de korábban itt élt a városban, illetve a Helemba-szigeten volt kertész.
