Keppel Dániel [szerk.]: Az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium…
Tartalom - ÉLET, MŰVÉSZET
1961-62 között születtek Kákonyi Asztrik első jelentős munkái Pilisszentléle ken. Az Esztergom közelében fekvő kis hegyvidéki szlovák falu szerény újkori egy hajós templomát 1938-ban a „római iskola" stílusában két oldalhajóval bővítették. A díszítési munkálatok egybe estek all. Vatikáni Zsinat megnyitásával. A világegyház életében bekövetkezett nagy horderejű pasztorációs és liturgikus fordulat Magyarországon csak igen lassan mutatkozhatott meg. 1945 után elakadt az egyházművészet történeti fejlődése. Alig születtek új művek, templomok nem épül-hettek. Emiatt a katolikus papság és a hívek sem ismerkedhettek meg az Európában ekkorra már jelenlévő modern liturgikus művészettel. A művészként kezdőnek számító Asztrik atya szabad kezet kapott a szentély és az oldalhajók záró falainak kifestésére. A két kb. 12 négyzetméter felületű oldalsó secco figurális ábrázolás, az egyik Szent józsefoltárkép, a másik — a szinte keresztelő kápolnaként értelmezhető elkülö-nülő térrészt illusztráló —látomás a keresztségről, az útról a szentek közösségébe. A falképek stílusa a „a római iskola" néven ismert, a 1930-as években keletkező, az egyházművészet megújítására létrejött művészeti törekvéseket idézi fel. Az irányzat jeles képviselői többek közt Aba Nóvák Vilmos, Kontulv Béla, Jeges Ernő, Molnár C. Pál voltak. A katolikus egyház megrendelései közt szinte egyed uralkodóvá vált, a gótikát mindenek fölébe emelő historizáló, dekoratív, tetszetős követelmények helyett korszerű kifejezésmódot kerestek. A történelmi, ikonográfiái előzmények tiszteletben tartása mellett az itáliai novecento expresszív, erőteljes színekben megnyilvánuló, monumentális figurákból építkező kompozícióit vették alapul. Kákonyi Asztrik szabályos párhuzamos vonalak mentén vertikálisan tagolt csoportfűzése az elődökhöz képest könnyedebb hangvételű, színei visszafogottabbak. Lebegni látszik minden motívum a valós, evilági földi tér, a kozmikus közeg és a transzcendens világ meghatározhatatlan síkjában. Modern művészetében a kubizmus, a konstruktivizmus hatása érződik, de életrajzából, visszaemlékezésekbe)! kevés adat áll rendelkezésünkre az előképeket illetően. A megdöbbentő újdonság a szentélyben fogadja a nézőt. Átlósan ívelő, változó szélességű, öblös árnyalatokban különböző (sötétedő-világosodó) színsávok sorakoznak egymás felett. Barnásvörös, sárga, szürkésfehér kapcsolódik egymásba, majd válik szét újra lendületesen. Mi más ez, mint a templomtitulus, a Szentlélek modern képi megfogalmazása. Nem tér vissza a harmadik isteni személy hagyományos ábrázolási típusaihoz, nem képzeli embernek, galambnak, szemnek vagy lángnak. Egyszerűen csak fénynek, optikai alapjelenségnek, mely mindenütt jelen van, mindent kitölt. A hullámok a tudományos tapasztalatból eredeztethető leképezési modellt, azaz spekulatív absztrakciót szemléltetnek. Mindez azonban egybeesik a Lélekről vallott dogmatikus tanokkal és a hívő ember hétköznapi élményeivel, melyek oly megfoghatatlanok, mint a világosság és a sötétség, a szín és maga a látás élménye. A Szentlélek dinamizmusa, mindet áthatoló és befolyásolni képes volta megrázó erővel feszíti szét a kis templom szűkre méretezett falait. Esztergomban további hasonló nonfiguratív falképek és táblaképek készültek a '60-as évek végén, '70-es évek elején: a prímási palota kápolnája, az akkori érseki szeminárium ká-polnájának szentélye (eredetileg és ma újra az irgalmas nővérek temploma), az ún. szegényházi kápolna szentélye és a ferences rendház számára.
