Keppel Dániel [szerk.]: Az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium…

Tartalom - A KÖZELMÚLT ÉS NAPJAINK

KOMAROMI MARIA Köszönöm... — a szolgálatot! Ha jól számolom, körülbelül húsz éve töltünk minden „szent három napot" Esztergomban az egész családdal (leszámítva a tavalyi esztendőt). Emlékeim szerint Előd fiunk 5-6 éves lehetett, mikor fr. Balázs először hívott, s ott ragadtunk. Talán nem tudod, hogy csak egy alkalomra mentünk... Szomorkodó lelkiatyámnak — milyen lesz itthon a húsvét a szolgálatunk nélkül? — akkor azt mondtam: úgy érzem, ha ennyi fiút adott az isten, alternatívát is kell mutatnunk nekik. Normális családapát, családapákat már ismernek, papok közül legjobban őt, aki akkor már nem volt fiatalember. Mutatni szeretnénk nekik normális fiatal papokat és szerzeteseket is... O megértően és kissé hitetlenkedve mondta: „Nem csak egy alkalom leszyz- • • " Jóslata bevált. Akkor még nem tudtuk, hogy gyermekeink közül ketten is hivatásukra lelnek a ferencesek között. Ok azt mondják, nagy szerepe van ebben Esztergomnak, az esztergomi szent és vidám, gyerekekre is szabott napoknak. Én így látom! A másik, amit talán nem tudsz, nem tudtok: nálunk húsvétkor ugyanúgy ajándékokat kapnak a gyerekek, mint karácsonykor azért, hogy átéljék az ünnep nagyszerűségét. Két-három év elteltével (jóllehet mindig jelentős kedvezményt kaptunk az esztergomi ferences atyáktól) fel kellett vetnünk a gyerekeknek a kérdést: ajándék, játék vagy Esztergom? Mindkettőt nem tudjuk kifizetni. Komolyan gondoltuk Jánossal, hogy ők választhatnak. Ha a játék mellett döntöttek volna, nem mentünk volna Esztergomba. És talán ma nem lenne két ferences fiunk — ki tudja? De a gyerekek (!) Esztergom mellett döntöttek. Mi persze örültünk, és mentünk évről évre. Miért írom le mindezt? Mert tavaly kissé megrémültem, hogy nem lesz többet „egomi húsvét". Ma már unokáink és gyermekeink közösségei is ott vannak. Tudom, hogy fárasztóak ezek a napok. Tudom, hogy kellemesebb lenne kipihenni az évközi fiúzsivajt a néhány napos csöndben, kellemesebb lenne regenerálódni némileg. Tudom, hogy sok a fegyelmezetlenség manapság általában is, miért lenne ez másképp Esztergomban? De jó, ha tudjátok: egy-egy családnak az elutazás, az ott-LÉT, a szertartásokon való részvétel, a ferencesek, akik még így is szeretik őket, nagyon sokat jelent. Ki tudja, talán új hivatásokat is!? Mindent összevetve: Köszönöm, hogy idén ismét vállaltátok ezf a szolgálatot!