Kénerné Majer Mária: A munkásbiztosítástól a nyugdíjbiztosításig

4 A város ipari fejlődése Míg Magyarországon a kiegyezés után megindult az erőteljes kapitalista fejlődés, Esztergom lemaradása, elszigetelődése a század második felében fokozódott. A város iparára a manufaktúrák voltak jellemzők, a szabadversenyes kapitalizmus kibontakozóban volt. Az első gyárat az 1860-as évek elején építették, amely a prímási uradalom részére kisebb gépeket, szerszámokat állított elő és javított. A Heye Ignác által az 1890-es évek elején alapított üveggyár már igazi gyárnak tekinthető, mégsem működött sokáig, mert versenyképtelenség miatt beszüntette tevékenységét. Az 1910-es népszámlálás adatai alapján Esztergomnak összesen kilenc gyára van, azok is a legkisebbek közül valók. A kilenc gyárban összesen 233 dolgozót foglalkoztatnak. Az átlag dolgozói létszám 26 fő. A vármegye gyáraiban és bányáiban 4272-en dolgoznak, az egy gyárra jutó átlag dolgozói létszám 164 fő. A kisipar helyzetére jellemző (összesen 836 műhely), hogy segéd nélkül, egyedül dolgozik 448 iparos, az összes kisiparos 54%-a. Mindössze 16 az olyan műhelyek száma, ahol 11-20 munkással dolgoztatnak (2%).

2 2 dr. Lettrich Edit: Esztergom a dorogi iparvidék városa, 54. o.