Kénerné Majer Mária: A munkásbiztosítástól a nyugdíjbiztosításig

46 apparátus nehezen törődött bele, hogy a „nem kellően felkészült kezdőkből álló tatabányai SZTK Alközponthoz tartozik."

4

1 Ez a fajta sértődöttség az együttműködés során a közelmúltig érezhető volt. Annak ellenére, hogy a következő évtizedekben a társadalombiztosítást szabályozó joganyag számos módosításon ment át, ezek a változások a helyi működést csak szakmai szempontból érintették, így történeti jelentőségük csekély. A társadalombiztosítás 1975 előtt A betegségi biztosítás körében nem került sor teljesen új rendszer megalkotására, változtatások és fejlesztések az 1927. évi törvény módosításával történtek A nyugellátásokat azonban új nyugdíjrendszer megalkotásával egységesítették. Alig egy évtized alatt 3 egységes nyugdíjtörvény született. Az első egységes nyugdíjtörvényt az 1951. évi 30. sz. tvr. hozta létre, 1952. január l-jével. Legfontosabb változás, hogy a különböző nyugdíjrendszerekben eltérően szabályozott ellátásokat azonos feltételek és mértékek szerint biztosította. Ezt követően a második egységes nyugdíjrendszert az 1954. évi 28. sz. tvr. szabályozta. Jelentős változásokat csak néhány jogosultsági és összegszerűségi kérdésben hozott A további módosítást az indokolta, hogy a nyugdíjak összege nem tükrözte kellőképpen a munka szerinti díjazást. A korábbi rendszer alapvető elveit nem vetették el, néhány kérdésben azonban eltérően rendelkezett. A harmadik egységes nyugdíjrendszert az 1958. évi 40 sz. tvr. alkotta meg. A nyugdíjrendszer alapvető elveiben alkalmazkodott a korábbi nyugdíjrendszerekhez. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok önálló nyugdíjrendszerét a kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításukról szóló 1957. évi 65. sz. tvr. valósította meg 1958. január l-jével. A társadalombiztosítás irányításában és a feladatok végzésében részt vettek mind a szakszervezetek, mind az állami szervek. Az 1964. évi 6. sz. tvr-rel az Elnöki Tanács " Horváth Imre: Emlékeink 27. o.