Kénerné Majer Mária: A munkásbiztosítástól a nyugdíjbiztosításig

43 bizt. I. oszt. tiszt: Oroszky Mihály bizt. segédtiszt: vitéz Holló Kornél A kezelésnél 8 napidíjas áll alkalmazásban. Az OT1 számvevőség főnöke: vitéz Soltész Miklós fogalmazó számellenőrök: Derzsy Gábor, Szigethy Imre A kezelésnél 2 napidíjast alkalmaznak. A Főorvosi Hivatal és a rendelőintézet a Kossuth Lajos u. 20. szám alatt működött. Időközben egyre sürgetőbbe vált az az igény, hogy az OTI saját székházat építsen, melyben rendelőintézete is helyet kap. 1937. szeptemberében került sor a telekvásárlásra. A Szent Imre u. 24 szám alatti 343 •-öl házas telket 15 ezer aranypengőért vásárolták meg Esztergom várostól. Már az adásvételi szerződésnél megállapodtak, hogy a telek területéből 65 D-ölt térítésmentesen átadnak útépítés céljára. Dobi Géza oki. építészmérnök terve alapján Toldy József esztergomi vállalkozó kivitelezésében 1939-ben elkészült a székház, melyben a rendelőintézet is helyet kapott. Az épület stílusát tekintve a Bauhaus irányzatot követi A pénztár működése a II. világháború idején A pénztár működése nem szünetelt a háború alatt sem, bár az alkalmazottak és a szerződéses munkatársak közül is többen bevonulni kényszerültek. Az ügyvezető -dr. Kubinyi László- valamint helyettese -dr. Viola Ferenc- szolgálati helyét elhagyva nyugatra távozott. Mivel a pénztár illetékességi területe jelentősen csökkent -csak az esztergomi járás maradt- a távozó alkalmazottak helyét nem töltötték be. Az ügyvitel iratait -munkaadói nyilvántartásokat, folyószámlákat, várományi lapokat, ügyiratokat és könyveket- károsodás nem érte, de az irattári anyag azon része, amely a Baross utca 5. szám alatti épületben volt, 90%-ban megsemmisült. A város területén erős harci cselekmények folytak, és miután a visszavonulóban lévő német csapatok 1944. karácsonyán a Mária-Valéria hidat felrobbantották, Kolozsvári Tibornak, a pénztár párkányi alkalmazottjának végleg lehetetlenné vált a további munkavégzés. A pénztár működését tovább nehezítette, hogy a nyílászárók és a