Kénerné Majer Mária: A munkásbiztosítástól a nyugdíjbiztosításig

Bevezetés Esztergom történetét sokan és sokféleképpen feldolgozták már, a helyi társadalombiztosítás története mindeddig feldolgozatlan maradt. Dolgozatomban megkísérlem bemutatni az elmúlt száz év helyi történetét a társadalombiztosítás vonatkozásában. Sajnos kevés eredeti dokumentum maradt fenn, azonban ezen dokumentumokból is körvonalazható a szervezet története. Fontosnak tartom múltunk ismeretét, a társadalombiztosítás rendszerének kialakulásával kapcsolatos összefüggések megértését, ezért szeretnék emléket állítani elődeink immár feledésbe merülő munkájának. A biztosítás szervezete száz év alatt többször változott, de a jogfolytonosság a kezdetektől fennáll. A társadalombiztosítás rendszere a mai napig sem képes maradéktalanul megfelelni a vele szemben támasztott elvárásoknak. A biztosítás által nyújtott ellátás minősége a mindenkori társadalom teljesítőképességének fúggvénye. Flazánkban a társadalombiztosítás több mint egy évszázadra tekint vissza. A magyar szabályozás a Bismarck nevével fémjelzett német biztosítási rendszert tartotta szem előtt. A Bismarck-kormány által megvalósított szociális intézkedések közül legjelentősebb a társadalombiztosítás bevezetése volt. Németországban már 1876-ban megalkották a bejegyzett segélypénztárakról szóló törvényt. A betegség esetére kötelező biztosítást 1883-ban, a kötelező balesetbiztosítást 1884-ben valósították meg, melyet hamarosan követett az öregség, rokkantság esetére szóló biztosítás is. Magyarországon az 1891. évi XIV. törvénycikk vezette be a kötelező betegségi biztosítást. Országszerte kiépült a betegbiztosítás intézményi rendszere. Esztergomban a törvény alapján két típusa létesült a betegsegélyző pénztáraknak: kerületi betegsegélyző pénztár és ipartestületi pénztár. Esztergom vármegyében további két típusú pénztár is működött: a bányatárspénztár és vállalati betegsegélyző pénztár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom