Kénerné Majer Mária: A munkásbiztosítástól a nyugdíjbiztosításig
13 A nyomdászok segélyegylete 1848-ban jött létre, és tartósan fennmaradt. A nyomdászok már a céhrendszer fennállása alatt létrehoztak segélypénztárakat a megbetegedett, vagy a kötelező vándorlás során kenyér nélkül maradt legények részére. Esztergomban először az 1872-es ipartörvény - mely megszüntette az összes céhbeli korlátozásokat és szabaddá tette az ipar gyakorlását - alapján alakult ipartestület. Az ipartestület az akkor létezett céheket foglalta magában. Tagjai között nem csak iparosok voltak, hanem orvosok, ügyvédek, papok, városi és vármegyei tisztviselők is. Az 1884. évi XVII. törvénycikk, „az új ipartörvény" alapján új ipartestület létesült, mely 1886. április 11-én tartotta alakuló közgyűlését. Az iparosságnak nagy szerepe volt a város életében. A tagok áldozatkészek voltak, összejöveteleiken különböző célokra gyűjtést rendeztek, többek között a segédeik és munkásaik betegség elleni biztosítására. 1 5 Az Esztergomi Ipartestület Betegsegélyző Pénztára Az Ipartestület Betegsegélyző Pénztára 1893. június 18-án tartotta alakuló közgyűlését dr. Földváry István iparhatósági biztos elnöklete alatt. Az elnök hatásos beszédben ecsetelte a leendő intézmény előnyeit: „...mert a jövőben előforduló megbetegedési, és más esetekben a gyógyítási és egyéb költségeket az iparosok többé nem viselik, hanem a betegsegítő pénztár terhét fogják képezni, s így a szegényebb iparos ugyanolyan részese leend ezen közhasznú intézményeknek, mint a többi." Az alakuló közgyűlés megválasztotta az igazgatósági tagokat, a munkaadók és segédek részéről. Elnökké Dóczy Ferencet, alelnökké Dudás Jánost, pénztárnokká Fekete Gézát, ellenőrré Rothnagel Lászlót választották. Megalakult a választott bíróság is a munkaadók és segédek részéről, mely rendes és póttagokból állt. A pénztár 1893. augusztus l-jén kezdte meg működését Esztergomban, a Németh utca 570. sz. házban Az ipartestületi betegsegélyző pénztár igazgatósága felhívást intézett Esztergom valamennyi iparosához. A felhívás az Esztergom és Vidéke 1893. június 25-i számában lett közzétéve: ' 5 Osváth Andor: Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék múltja és jelene 350. o. 1 6 Esztergom és Vidéke, 1893. 06. 25. 51. sz.
