Katona Csaba: Esztergom az 1918-19-es forradalmak idején

következőket jegyezte fel a vádbiztosi kinevezésről: „Az esztergomi forradalmi törvényszék elnöke Győri János, egy szentgyörgymezői parasztember volt, vádbiztosa tudtommal egy ismeretlen valaki, aki a törvényszék által kivetett pénzbüntetésekből összegyűlt - ezek kizárólag a hátlapon vonalkázott „fehér" bankjegyek voltak - oly tekintélyes pénzösszeggel egy szép napon egyszerűen meglépett. A soron levő tárgyalásra nem volt vádbiztos. Győri ekkor a bírósággal szemben lakó Dr.Berényi Zoltánhoz küldte fegyveres követeit, hogy őt vádbiztosnak állítsák elő. Zalán bácsi éppen Budapesten tárgyalt s ezért a sikertelen kísérlet után Győri két szuronyos követét Édesapámhoz irányította, akik őt elő is állították s Győri kinevezte vádbiztosnak. Akkori körülmények között ez ellen nem volt apelláta. Édesapám inkább „védbiztosként" működött s ezért a hálás vádlottak csibék, kacsák, borjúcombok ajándékozásával fejezték ki hálájukat, ami az akkori gerstilis világban ugyancsak jól jött a • 70 négygyermekes vádbiztosnak." (Az Esztergom és Vidéke tudósítása szerint a korábbi vádbiztos, Pajor Tamás, a helyi ügyvédi karban Katona kollégája, nem megszökött, hanem Budapestre rendelték). A városban májusra robbanásig feszült a helyzet. A rossz ellátás, a cseh csapatok fenyegető közelsége, Szabó és a direktórium érezhető ellentéte, valamint a Szabó-féle önkényeskedések állandó bizonytalanságban tartották a lakosságot. Meglepő módon végül Szabó volt az, aki tarthatatlannak ítélte helyzetét és abból oly módon próbálta kivágni magát, hogy néhány társa segítségével megkísérelte átjátszani Esztergomot a csehek kezére. Titokban tárgyalásokat kezdett velük, majd azokat követően május 20-án váratlanul elfogatta a direktórium több tagját, azokat megbízhatónak ítélt őrök őrizetére bízta, maga pedig a hídon átkelt Párkányba. A várost az mentette meg, hogy az ugyancsak lefogatott Szentei Sándor belügyi politikai megbízott meggyőzte őreit, hogy engedjék szabadon, majd ezt követően a Vörös Őrséggel a hídhoz sietett és ott rövid tűzharc után visszaszorították az ellenállásra nem számító cseh katonákat. Szabó ezekután Párkányból természetesen nem tért vissza a városba. Két társát, Varga Dezső István vöröskatonát és Beliczai Aladár volt tengerészt azonban elfogták. Halálos télctüket Katona Sándornak kellett volna előterjesztenie, amit azonban nem vállalt.

2

1 Idézzük fia visszaemlékezéseit: „Egy szép napon Szabó és társai ... átmentek Párkányba a csehekhez és azokat meghívták a város elfogalalására s azok meg is indultak a hídon, ám közben valaki elárulta az akciót és a cseh fegyvereseket a hídon már gépfegyveres Vörös Őrség fogadta. Ők természetesen nem bocsájtkoztak harcba, hanem szépen visszavonultak és az őket vezető Szabóékat két tüz között hagyták. Győri a bűnösökre halálbüntetés kiszabását követelte s ilyen értelmű indítványt Édesapámtól, aki ezt azonnal meg is tagadta. Erre őt is házi őrizetbe vették, aminek következtében a megtorlástól megrettenve Édesapám idegrohamokkal ágynak esett, míg két fegyveres őr a házunk kapujában tartózkodott. Győri felhívást küldött a belügyi népbiztossághoz és a megtorlásra „Lenin-fiúk" kiküldését kérte. A belügyben irodaigazgatóként dolgozott Sághy Feri bátyánk, Olga nagynénénk férje, aki is a felterjesztést egyszerűen kályhába dobta. Múltak a napok, az új vádbiztos megtette a halálos ítélethez a vádindítványt és két résztvevőt halálra is ítéltek és a városház árkádjai alatt kivégezték. Olga 20 Dr.Katona Gábor emlékiratai. Kézirat. 2

1 Katona Sándor vádbiztosként való ellenállását a lapok híradásai is igazolják: "A tárgyalást nem tarthatták meg azonnal, mert az akkori vádbiztos nem készítette el a vádiratot, amiért aztán a népbiztosság felmentette a vádbiztosi teendők alól. ... Dr. Berényi Zoltán ... elmondja, hogy ő és dr.Katona minden áron meg akarták akadályozni az ítéletet." Esztergom és Vidéke, 1921 április 12. 2. p.