Kaposi Mária: Az esztergomi nyomdák története

9. a yron gyérek az adataink,de ez ideig nem beszéltünk arról, hogy a leirt nyomdák legtöbbje újságokat is készített,az akkori Esztergom vármegye területére különféle neveken.Részben az újság a nyomdának jelentős bevételt biztositott»pontosan ugy, mint a különféle értesítők,évvégi jelentések időszaki folyóiratok. Az újságok élettartama változottjfügött a szerkesztő aktivitásától, az anyagiaktél és nem utolsó sorban a "Tisztelt Vármegye" hangulatától.Ált Iában nem birták el a bírálatot és a legkisebbre is együttesen reagáltak,sőt ha kellett még az egyházat- is mozgositattak.Ez a nagyon is jellemző összefogása az uralkodóosztálynak Esztergom vármegyében különösen erős volt és talán ez volt egyik főoka annak,hogy itt jelentősebb munkásmozgalmi megmozdulás nem birt kifejlődni,bár mint bányavidéknek,okvetlen kellett volna jelentős eredményeket felmutatni,Az újságban megcsipkedett hanyag vezebő azután mindent elkövetett,hogy "végezzen" a szerkesztővel,ha kellett az újsággal is. Szükségesnek tartottam ezt a kio kitérőt,mert nagy mértékben befolyásolta a nyomdák életét,anyagi helyzetét»ezzel, munkáslétszámát , any oadaszok szociális helyzetét. Garami Aladár szedő,aki hosszt ideig dolgozott mint inas a "Hunnában",ma.1d később fővárosi nyomdában,számos kis történetet mesélt el halála előtt a lo-es évek esztergomi újságairól, azok szerkesztéséről.Elmondta,fiogy sok esetben közösen a nyomdászokkal beszélték meg egy-egy cikket,hogy azt hogyan lehessen kihozni „hogy a főszolgabíró ne koboztassa el,a "szúrás" pedig ne legyen túlságosan fájdalmas. Az élet ilyen örvénylósei között vergődtek állandóan az esztergomi ynamdák már kezdettől fogva.Gondoljunic csak Royer rövidéletű nyomdájára,de a többiekfe is.Az volt a csodálatos,hogy hogyan létezhetett később egyszerre három nyomda és hogyan birt a három nyomda összesen 27 embernek kenyeret adni. Ezzel fejezem be az esztergomi nyomdák rövid történeti ismertetését.