Kaposi Mária: Az esztergomi nyomdák története

Az igazán jó hírnévnek örvendő nyomda megtartotta régi elnevezé­sét, sőt még napjainkban is a nyomda "népies elnevezése"»"Buzárovite Nyomda," bár a jogutód a Komárommegyei Nyoradavallalat Esztergomi Telepe.Ebben az időben a városnak é3 megyének már több folyólratja és újságja volt,sok - főleg egyházi! - iró és költő fordult meg, azaz élt itt.Ezért volt az lehetséges,hogy még szép számmal jelen­tek meg könyvek. Nagyon jelentős volt a nyomda aprónyomtatvány készítése«plakátok, meghívók,közti letek - intézmények nyomtatványai,Ezért gyarapították jelentős mórtékben a betűkészletet,főleg német gyártmányokból. Adatközlés szerint a nyomda alkalmazott létszáma 189o-19oo körül tizennyolc fő volt és általában napi tizenkét órát dolgoztak,de szombaton csak délelőtt volt munka,az is műhely-takarítás.Ugyan­csak érdekes volt az is,hogy az a nyomdász,aki ' 'tfőn reggeltől munkába állt déli tizenkét óráig,az a hétfői napra düpla javadal­mazást kapott.//Ebből az következik,hogy az esztergomi nyomdász­ság megtartotta a "blau-montágot"//tehát a vasárnapi kiruccaná­sok,még a céhkorból fennmaradva,annyira igénybevették és el,gyen­gítették őket,hogy aki annyira józan volt.hétfőn reggel,hogy dolgozni tudott,annak dupla bórt fizettek. Pomflettek,brochurák,könyvek,értesítők,jelentések és aprónyom­tatványok tömegei kerültek ki ez időben a nyomdából és egyes á­gakban /pl.theologiai!/ messze megelőzték más városok kiadványa­it. Azok a tudományos munkák,melyek a mult században Esztergomban élt szellemtörténészek és természettudósok tollából születtek meg,napjainkban is komply forrásmunkát képeznek.//. A város kulturális élete oly mértékben fejlődött,hogy még Jiuzá­rovits GAsztáv életében egy másik nyomdát is alapítottak.Ezt főleg az egyre hevesebben rohamozó tudósoknak köszönhette a vá­ros,de nem utolsó sorban mögötte meg kell tátnunk az egyre tere­bélyesedő munkásmozgalmat,az uj életszemlélet kibontakozását és általában azt a forradalmat, mely az iparosodással egész Európán átviharzott.Ez a munkásság,ez a tevékenység már nyugodtan elbirt két nyomdát is!-hiszen közben új tankönyveket adtak ki,lassan megszüntetve a németgolvü oktatást. Buzárovits Gusztáv müvéazlelke mellett meglehetősen szociális gondolkózáau volt és joggal nevezhetjük őt a város egyik akkor legfelvilágosultabb polgárának.Előszeretettel fogadta a vándor­legényeket ós adatközlés szerint// hátul az udvarban egy kis szobácskát "herberget" tartott fenn ingyenesen a vándorló nyom-

Next

/
Oldalképek
Tartalom