Kaposi Endre: Fotográfusok Esztergomban a XIX. és a XX. században

FOTOGRÁFUSOK ESZTERGOMBAN XIX. SZÁZAD Azt hittem, hogy Esztergom történetében 1863. április 5-én lép színre a fotográfia, ugyanis az „Esztergomi Újság" hirdetései között ekkor olvasható először: „Fotografirozó: Aranyvári Zsig/mond/ Lakik az izraelita imaház mellett." Ám szerencsére tudomásomra jutott, hogy Pifkó Péter levéltáros - másirányú kutatásai közben - sokkal korábbi adatra bukkant. Takács István esztergomi polgármester jelentette a Cs. K. Megyefőnöki Hivatalnak, hogy bizonyos Haeck János korcsmárosnál 1845 vége felé tartózkodott Esztergomban egy „gyors arezmásoló", akinek daguerotypiai eszközeit Haeck „...adósság feiben lefoglalván 1846 évi február hó 27.-én Esztergom Város Tanácsától az 524. jegyzőkönyvi sz.a. bejegyzett folyamodványa szerint magának hat hétre szolgálandó útlevelet eszközlött ki, ezzel a Városból eltávozván ezen időtől olla soha haza nem került légyen." Haeck - aki a múlt századeleji Esztergom egyik hírhedt figurája lehetett - az útlevélkérelmi beadványt már „gyors arczmásoló"-ként nyújtotta be, valószínűleg néhány hónapig ismerkedett a daguerotypia - lefoglalt - eszközeivel.

1 Az ismerkedés eredménnyel járhatott, hiszen - a felkutatására irányuló nyomozás eredményeként - tudomásunk van arról, hogy 1852-ben Bukarestben fotográfusként működött.

2 Aranyvári Zsigmond bevezetőben idézett hirdetése az Esztergomi Újság 1864-es évfolyamában már nem olvasható és csak a május 22-i szám „Helyi hírek" rovatában akadhatunk újra a fotográfia nyomára, igaz kissé talányos formában: „Az a két aranyrámás kép a Széchenyi téren tán mükiállítási miniatürbazár akar lenni Pesten készült fotográ1. Nem zárhatjuk ki annak lehetőseget sem, hogy tőle származik az a daguerotypia, amely a „Magyarország története 1790-1848" c. kötet 333. képeként az esztergomi bazilika építését ábrázolja 1846-ből. 2. (L.: Cs. K. Megyefőnöki Hivatal. Ált. Iratok III. F. 3540/1852. Komárom megyei I -cvéllár.) 7