Kaposi Endre: Fotográfusok Esztergomban a XIX. és a XX. században

né szül. Staudner Janka saját és az összes testvérek és rokonok nevében megtört sziwel jelenti a hőn szeretett férj, testvér és rokonnak Beszédes Sándornak, az arany érdemkereszt tulajdonosának élete 59.-ik, boldog házassága 20.-ik évében szívszélhűdés következtében f. hó L9.-én délután 1 1/2 órakor Wőnishofenben (Bajorország) történt gyászos elhunytát. A boldogult hült teteme a halálozás helyén beszentelletvén, f. hó 23.-án d.u. 5 órakor log az Esztergom sz. kir. városi temető kápolnájából örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szt. mise pedig ugyanaz nap d.e. 10 órakor fog a kir. városi plébánia templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Esztergom, 1889. augusztus 21-én, Áldás és béke poraira." Beszédes üzletét felesége felújíttatta, és 1893. tavaszáig vezette, amikoris „...kőnyomatos üzletét beszüntetni óhajtva 2 kisebb és egy Fichner féle nagyobb prést a hozzá szükséges felszerelésekkel méltányos feltételek mellett eladni hajlandó." Mint a fentiekből is kitűnik, a század vége felé a fotográfiával kapcsolatos hírek ritkulnak. A fényképezés ekkorra már a mindennapi élet megszokott jelenségévé vált és csak rendkívüli eseményekkel kapcsolatban említik. így tudjuk meg pl. azt, hogy 1891-ben Simor érsek ravatalát „Kádas és Vedák helybéli fényképészek lefényképezték", vagy azt, hogy ugyanez év augusztusának első napjaiban „Amerikai fotográfus működik a káptalani téren (vasárnapi munkaszünet nélkül). Négy perez alatt rögtönzi az ügyes felvételeket, melyek az eddigi városi munkáktól előnyösen különböznek. Az uj fölvételek zóna árúak, s mindenesetre nagyon kelendőek lesznek." 1893. január 22-től Strecker Ignác - az „arany érem tulajdonosa" - többször hirdeti, hogy „a Párisi photoplastica" működik a Széchenyi téren, a Grünwald-féle házban, ahol Párizs, Amerika, Oroszország, Svédország, Dánia, Angolország, Skócia, Németalföld, Spanyolország látványosságai, valamint II. Lajos király palotái és Jézus élete látható ez utóbbi az öberammergaui passiójátékkal. 1896 a millenneum éve. A korabeli sajtó tanúsága szerint Esztergom számára nem sok öröm adódott a nagy nemzeti felbuzdulásból. Az Esztergom és Vidéke így kommentálja a millenneumi kiadványt: „Az Ezeréves Magyarország cimü füzetben megjelent diszmü legutóbbi füzetében két teljes oldalon Esztergom látképéi is hozza új Duna-hiddal. A kép tiszta, hü és világos, csak az a kár, hogy a hid 19