Hetvesné Barátosi Judit: "Nagy az ipar benne". Leczki Géza esztergomi kádármester

Tartalom - Italáldozut - Irásos emlékek a középkorból - Új boroshordók egész ütegei - A szőlőültetvények fejlődése a hódoltság után - Kádár, bodnár, pintér - Esztergomi kádárok - Jegyzetek - Bibliográfia

rulyi pénzverők faluj oak haturaban -mint "a Johanniták 1. szőllei, Aydnu szőllők." Araig az árpad-hazi királyok Esztergomban székeltek, a varos környéke aürün lakott volt, a falukat legtöbbször mesterségek szerint telepitették, mint pl. a dorogi királyi szakácsok, a kesztölci szőlőművesek. A századok viharaiban fennmaradt egy 12b8-bun kiadott v,ül tarifa rendele t, mejrpet IV. László királyunk adott ki az esztergomi káptalan javára, Lbből latható, hogy a környék núr piacra is termel s a bort hordóban szullitjak. "l'ovabbu, ha burhonnah _.sztergomba eladó bort, akar üomogyból, akar Zalából, akar áokoróról, r .gy Pestről, ; kar hajón, aká* kocsin, minden egyes hordó után egy nehezék / a 2. marka 48-ad része/ jar. " iíemösak hordóra történő utalást talalunks" Hinden teher komló utun, melyet bytelnek mondanak. • A bytel német eredetű szó, mely a kialakult szokásnak megfelelő nagyságú kis hordó, ill. puttony jelölésére szolgált, amiben arut, zöldséget tudtak szállítani. A mohamedánoknak ugyan tiltott a szeszesital fogyasztása, de az esztergomi szandzsák 1570. évi összeirasából kiderül, hogy bizony nem vetették meg ezen élvezetet, „zer pinté must utan 4.000 pénz adót Írtak össze. / a pinté kb. 1/2 literi a pénz nagyjából az akoséval egyenértékű Valtó3. pénz/. A török kiűzése ut^n megindult Lsztergomban az élet újjászervezése. Az akkori "közalkalmazottakat" természet-