Hetvesné Barátosi Judit: Adatok az esztergomi szőlőtermesztéshez és az Orbán-kultusz

Tartalom - Az égiek áldását kérve a jó szőlőtermésért

\z égiek áld ás át kérve a jé szőlőtermésért. \ szőlőskertek megóv ,'sát nemcsak munkával igyekeztek elérni, hanem szentelvényelc kihelyezésével is. A virágvasárnapi barkát, a hasvéti szentelt tojás héját, a reggeliz"asztal on maradt szentelt kalács morzsáját a szőlő négy sarkában helyezték el. /!•/ vszázados népi megfigyelések sz -rint május első harmadában Aongrác, Izervác, Bonifác/ és utolsó harmadában /Orbán/ az addig egyenletesen melegedő hőmérséklet visszaesik, észak-nyugati irányból erős fagyhullán törhet be. üá jus 25. Orbán nap körül elhüvösödő idő az éppen virágzásban lévő szőlőnek árt. Orbán pápá 220-230 között kormányozta az egyházat és a hagyomány szerint ő rendelte el, hogy -a mi se áldozat kelyhét és a paténát aranyból vagy ezüstből készítsék el. Ezért kehellyel, később szőlőfürttel ábrázolták. Kultusza valősznüleg az elzászi szelővidéken keletkezett és onnan terjedt el. Védőszentje lett a kád ároknak, kocsmárosoknak, vincelléreknek, s z ől őmi Ív e 1 ő Irn e k„ Ezent Orbán mellett egyes helyeken feltűnik még szent "Donát is, mint szőlőhegyi védőszent, ő egy légiós volt, aid. később kereszténnyé lett. Hozzá különösen villámcsapás, jégeső eltávoztutasáért szoktak könyörögni. Ritka az olyan esztendő, amely az "utolsó fagyosszentnek" is nevezett Orbán naptól való félelmet sajnálatosan ne igazolná, ^ogy figyelem kisérte tehát az időjárást, melyből a leendő termés mennyiségére következtettek:"Orbán mondja meg, mennyi hordó kell." Az Esztergom cimü politikai ős társadalmi hetilap 1904. május 15.-i számában olvashatjuk: 1

1 A három fagyos szent ... "Pongrác kissé hidegebb napot hozott, de a két utolsó mosolygó napsugárral köszöntött a földre... ügy a gabonanemüekben, mint a szőlő és nÚ3 gyümölcstermésekben igen sok kedvező jel és dus tartalom mutatkozik." Esztergom jó hirü borainak köszönhetően az országos meg-