Győrffy Lajos: Az Esztergomi Bazilika története és leírása

Tartalom - Régi székesegyházak a várban

gyámola Széchy Dénes érsek Ulászló király által — kinek legfőbb támasza Hunyady János vala — Esztergom heves ostroma után 1441-ben legyőzetvén, Ulászlónak meghódola. Nevezetes ostromot állott ki még Esztergom Mátyás király részéről is, midőn ellenfeléhez, a Kázmér lengyel királyhoz szító Vitéz János esztergomi érsek ellen vezetvén hadait, a külső várfalak, a város falainak megostromlása után, az érsekkel kibékült. A sz. István templomának leégése után, 1200. körül Jób érsek által épített, s Teledy Csanád (1331 —I349-) érsek áldozatkészsége folytán javított és nagyobbított főszékesegyház, — mely legelső birt Magyarországban üvegablakokkal, — az idők viszontagságai folytán romlásnak indulván, Széchy Dénes bibornok-érsek, uj főtemplom épitését határozta el. E végből az 1449-ben tartott egyházi zsinat alkalmával adakozásra hivta fel az egyházi és világi főurakat, a kik — köztük Hunyady János nagynevű hadvezérünk is —nagylelkű adományaikkal lehetővé tették, egy, az előbbieknél jóval nagyobb és fényesebb főtemplom felépítését a várban, a mely diszes épület rövid négy év alatt elkészülvén, 1453. évben, ugyancsak a bold. Szűz és sz. Adalbert tiszteletére ünnepélyesen felszenteltetett. Vitéz János, Széchynek méltó utódja az érseki