Gliba Györgyné: Helischer József élete és könyvtára

Tartalom - I. Korrajz - II. Könyvtárának bemutatása a tematikus mutató alapján - III. Az állomány művelődéstörténeti jelentősége

pott polgárjogot* Apja halála után marántaniirányok oktatásával tartotta fenn magát, fejezte be imnázlumi tanulmányait, majd Pesten bölcseletet tanult* Esztergomban vállal állást és Jogi tanulmányait is magánúton folytatja. A Komiron Megyei Levéltárban található 1306-os Városi Jegyzőkönyv tanúsága szerint irnotci, Jegyzőkönyvvezetői állást foglal el* Béhány év múlva árvák gondnoka. Az 1818-as Jegyzőkönyvben me találjuk Hellseher József árvák attyának abbéli kétfősét, hogy "••* a megüresedett al-Jegyzői állást nékie adatna, azért mert részint a Kancelláriában, részint a gy'a ;i hivatalban már 19^ esztendeje ezolgálna, nind pedig azirt is, hogy ezen hivatalnak elviselésére magát alkalmasra* tsrtotta." Volt egy másik Jelentkező is, a végül őt nevezték ki az aljegyzői állásra* 1823*ban Szepesházy Károly kerületi provinciális kérésére állit össze pontos, körültekintő és alapos munkával egy Jegyzéket, amelyben felsorolja a város régiségeit, kiváltságait, tartalmazza az egyházak számát, a hivatalokat, különböző adatokat a város népességéről és minden m sról, ame yek e,

Tili tér,re érdemesek* Hogy milyen alapos munkát végzett, az kiderül abból is, hogy a város történetét a kezdetektől kiséri végig* Mi a város pontos neve latinul, magyarul, németül* Az ő feltevése szerint Esztergom szláv eredetű, Oetrihon vagy Ostrigon. Egységes képet ad az egész településről* Latinul irta ezt a munkáját, valószinüleg éppúgy tudott latinul is, mint magyarul* 1829» április 22-én városi tanácsos lett, mely hivatalát 15