Gliba Györgyné: Helischer József élete és könyvtára

Tartalom - I. Korrajz - II. Könyvtárának bemutatása a tematikus mutató alapján - III. Az állomány művelődéstörténeti jelentősége

A szakdolgozatomban szeretn m bemutatni Heiischer József városi tanácsos munkásságát és könyvtárit, a Komárom Megyei Levéltár dokumentumainak, és az esztergomi Babits Mihály Városi Könyvtárban megtalálható korabeli ma gánleltárkönyv alapj in. Eletének és munkásaágának megértéséhez szükségesnek tartom bemutatni Hellseher József korának városát, mely a polgároeodás utján megindult, de szabadságjogaiban erősen me -tépázott volt. Másfél százados török uralom után az újkori Esztergomot, a középkorinak elmosódó romjain, a XVIII. sz. népessége építette fel, a ma-a társadalmi, gazdasági sajátosságainak megfelelően. Esztergom szabad királyi városi rangját a török uralom alól felszabadult régi nagy királyi városokkal együtt nyerte vissza. 1708-ból kelt a me -erősítő privilégium. Esztergom mellett a Duna ugyanazon oldalin három mezővárost találunk Esztergommal szorosan egybeépülve, ugy hogy közös utcáik vannak. Az Érseki város. Szenttamás és Seentgyörgyoező. Az Érseki-Vizivárosnak sem szántól, sem legelői nincsenek, lakói kereskedők, iparosok, egyházi emberek. Szenttamás se paraszti mezőváros, iparosok, kereskedők, n psz iaosok lakjáki egyedül Szentgyörgynezőre jellemző a taezőgazdasági termelés. Ezek a részek jogilag ugyan egymástól függetlenek voltak, funkcióikban azonban a XVIII. sz. során szorosai, összekapcsolódtak. Térbelileg is fokozatosan e^y egységes várostestté nőttek öszsze. Esztergom romjain korábban megindult az élet, mint a környező falvakban. Mivel a török támadástól még mindig tartani kellett, a szomszédos falvak Jobbágy- és zsellérnépessége behúzódott a v rosba. ők és a török időkből