Gábris József: Az esztergomi nevelőképzés krónikája 1.

Tartalom - A NÖVEKEDÉS KORSZAKA (1920-1941)

delkezésére álltak. A harmincas években a polgármester minden március 15-e előtt felhívást tett közzé, melyben figyelmeztette a város közönségét a közelgő napra. E felhívásban egyre jobban érződött az aktuálpolitika hatása. Minden alkalommal „a trianon magyarjait" hívta az ünnepségre, a felvonulásra. E felhívásokban az évtized végén már alig esik szó 1848-ról, mert kiszorítja a trianoni kesergés, a határok megváltoztatásának gondolata. A harmincas évek végén megkezdődött a világháborút lezáró, „trianoni béke" revíziója. Ennek első lépése a Felvidék déli részének Magyarországhoz való visszacsatolása volt. Az 1938 novemberében bekövetkezett, úgynevezett „bécsi döntést" megelőző hónapokban az 1918-hoz, 1919-hez hasonló feszült légkör alakult ki a városban. Ennek egyik kísérője volt a szeptember 24-én tartott városi „revíziós gyűlés", melyre az iskolák is szervezetten, nemzeti zászlók alatt vonultak fel. Ugyanezt bizonyítja a tanítóképzőben október 29-én felvett jegyzőkönyv. E szerint „az igazgató jegyzőkönyvileg kívánja megörökíteni, hogy a cseh-német háborús veszély idején a végsőkig feszült ideges helyzetre való tekintettel szeptember 28-án este a növendékek legnagyobb részét, szám szerint 82-t hazaengedi. Ezért a tanítások négy napon át szüneteltek". Szerencsére a konfliktus háború nélkül megoldódott, a tanítást rövid szünet után folytatták. A december 3-án felvett jegyzőkönyv, már más hangnemben íródott: „Az igazgató meghatott lélekkel emlékezik meg a múlt hó folyamán végbement történelmi eseményekről, a magyarlakta Felvidék visszacsatolásáról. Szavakkal szinte kifejezhetetlen élménye volt mindenkinek, aki - mint ő is olyan szerencsés volt, hogy a magyar honvédséggel egyidőben, 1938. november 6-án mehetett át a hídon Párkányba, és tanúja, részese lehetett annak a leírhatatlan örömnek és lelkesedésnek, mely a húszesztendős rabság és elnyomatás alól való felszabadulás nyomán a lelkekből felszakadt." November 20-án Kőhídgyarmatra - az igazgató szülőfalujába - vitt a képző az ottani elemi iskolának ajándékot, címert, nemzeti zászlót, könyveket. December 4-én pedig a cserkészcsapat Érsekújvárba látogatott. Ezeken kívül még több felvidéki település iskoláihoz jutott el az esztergomi tanítóképzősök szerény ajándéka. (Libád, Párkány) A következő év tavaszán szinte hazafiúi kötelességgé vált a visszacsatolt terület megismerését szolgáló iskolai kirándulások 67