Gábris József: Az esztergomi nevelőképzés krónikája 1.

Tartalom - A NÖVEKEDÉS KORSZAKA (1920-1941)

ilyen nagy megmozdulás volt a városban az 1921. június 14-én tartott „Magyar Jövő" ünnepség. Elkezdődött a háborúban elesett katonák emlékének megörökítése. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 1927-ben indítványozta, hogy a hazai középiskolák is örökítsék meg a háborúban elesett tanárok és tanulók emlékét. Ehhez gyűjtsék össze az áldozatok nevét, majd létesítsenek emléktáblát. Ezzel egyidőben a tanulók vegyenek részt a településeken is annak a mozgalomnak a sikeres véghezvitelében, melynek célja emlékmű állítása minden településen. Vegyenek részt a hősök napja megemlékezésen, melyet országosan ezekben az években honosítottak meg. Időpontját május utolsó napjára tették. Az igazgató irányításával megkezdődött a háborúban elesett hajdani képzősök nevének összegyűjtése. E munka sem bizonyult könnyűnek, hiszen az események óta több mint egy évtized telt el, az elesettek zömét az elcsatolt területeken kellett azonosítani. A tornaterem falán elhelyezett emléktábla leleplezésére 1930. június l-jén került sor, melyen két tanár és huszonöt volt diák neve olvasható; András János, Augusztin Endre, Forstinger Géza, Georg József, Hégen József, Kertész Kornél, Lindenmajer Ágoston, Mészáros István, Metzker Géza, Mráz Péter, Németh László, Piesztyánszki K., Pergő József, Posch László, Pósfalvy Sándor, Salgó László, Somogyi Imre, Sümegh Vilmos, Szabó Kálmán, Száraz Gyula, Tóth Ferenc, Varga Ferenc, Ventura Vilmos, Vogl Lajos, Weisner Géza, Willy János, Zubszky Sándor. A következő esztendőkben, halottak napján tisztelegtek a diákok a tábla előtt, mely alkalommal közösen meglátogatták és megkoszorúzták a város két temetőjében nyugvó volt tanáraik és diáktársaik síremlékét. Szinte minden településen létesült hősök szobra, vagy legalább emléktábla. Ugyancsak egymás után állították az országzászlókat. Erre Esztergomban 1935. október 6-án került sor. A felavatási ünnepségen a tanítóképző diákjai is részt vettek. Ezt követően - a polgármester felkérésére - a vasárnaponkénti díszőrségen is. Fegyelmezési, nevelési eszközként ismételten sor került a diákok öltözködésének szabályozására. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 1934-ben megjelent intézkedése „az idegen jellemű és művészietlen formaruha helyett a magyaros formaruha" bevezetését tartja indokoltnak. Ennek szellemében az iskola tantestülete kéri az érsektől, hogy 64