Gábris József: Az esztergomi nevelőképzés krónikája 1.

Tartalom - OTTHONTEREMTÉS (1922-1929)

A városban sok volt a munkanélküli, köztük a fuvarosok jelentős része is. A látványos építkezés sokakban keltette fel a reményt, hogy munkához, jövedelemhez juthatnak. A fuvarosok abban reménykedtek, hogy az építkezés területén lévő fölösleges föld elszállítására, az építési anyag helyszínre szállítására ők kapnak megbízást. Csalódtak. A nem helybéli vállalkozó idegeneknek adta e munkát. Emiatt a helyi fuvarosok nevében egyik társuk írásban emelt panaszt az érseknél, de csekély eredményt tudott elérni. Az idetódult vidéki fuvarosoknak az épület alapozása során feleslegessé vált földet a szigeten lévő gyakorlókertbe kellett szállítaniok, annak feltöltésére. Többen a kijelölt helyre való szállítás helyett eladták, ezért az iskola igazgatója már az építkezés megkezdése utáni napokban feljelentést tett ellenük a városi rendőrkapitányságon. Minderről a nevelők és a diákok semmit nem tudtak, folytatták napi munkájukat, kíváncsian figyelték az építkezést. Közben folyik a vízivárosi új épület felépítése is, melyet a képző ódon falai akadályoztak, ezért lebontásra ítélték még az új elkészülése előtt. Költözni kellett tehát, mégpedig oda, ahol az intézet 1842-ben is otthont kapott. Az 1928/29. tanévre a város délelőtti használatra ismét felajánlotta a szenttamási elemi iskola egy részét. Helyet kapott ezen kívül a belvárosi elemi iskolában, a főkáptalan már ismert épületében, a közelben lévő legényegylet épületében, sőt az épülő új otthon melletti telken vásárolt házban is. Abban az egy tanteremben már nem fért meg ahonnan 86 évvel azelőtt elindult. Ez is bizonyítja, hogy a sok viszontagság ellenére is gyarapodott. Ez a költözés, a szétszórtság már nem keserített el senkit, mert közben naponta szemlélhették az épülő új otthon falainak emelkedését. Most már rövid idő alatt, 1929 őszére felépült a város akkor legmodernebb iskolaépülete. Az addig legmostohább körülmények között tengődő középiskola tanulói valóságos palotát vehettek birtokukba. Az épületben a szükséges tantermeken kívül megtalálhatók voltak mindazon helyiségek, melyekre akkor szükségük volt. Jutott hely a gyakorló iskolának is. A tornaterem színpaddal épült, tehát kultúrterem céljára is használhatták. A többszintes épület 60 méteres főhomlokzata és három bejárata a Szcitovszky-, az iskolával egybe épült internátusi szárny a Batthyány utcára néz. A főhomlokzat emeleti erkélyén három érsek tevékenységére utaló, szöveggel kísért címerét helyezték el. Institutum fundavit - az intézetet alapította (Kopácsy József), Opus moliendum curavit - az építkezés előfeltételét biztosí47