Gábris József: Az esztergomi nevelőképzés krónikája 1.

Tartalom - A HÁBORÚS ESZTENDŐK ÉS A TÁRSADALMI VIHAR IDŐSZAKA (1914-1919)

képző álláspontját teszi magáévá. Hasonló sorsra jutott Horváth Gyula is, akinek ugyancsak felsorolták minden vétkét. „Május l-jén a megyeház erkélyéről, a város tanulóifjúsága előtt a burzsoáziát gúnyoló költeményt szavalt. Szervezte az ifjúságot a szakszervezetbe. Gyakran utazott Budapestre az oktatási népbiztosságra. Kunfitól állítólag kérte az iskola államosítását. O is biztatta társait a Vörös Hadseregbe való belépésre. Párkány felszabadítása után sok fiatalt kiképzés nélkül vitt az első vonalba. Vörös katonákkal behatolt az iskola épületébe is." Ugyanebben az időszakban - rajtuk kívül - hasonló jelentés készült több tanítójelöltről. Vizsgálatot indítottak Havas János gyakorlóiskolai nevelő ellen is, de ő a városból ismeretlen helyre távozott, ezért ügyét eredménytelenül zárták le. Az események után öt évvel -1924. november 24-én - egy volt diák még mindig igazolást kért az iskolától, annak bizonyítására, hogy a forradalom alatt nem követett el vétséget. A folyamőrség nyolc év után - 1927. január 17-én - keresi meg levélben az iskola igazgatóját, ebben Szilágyi Józsefről kér felvilágosítást, aki a forradalom alatt bizalmi volt. Az érdeklődő munkaadó azt kérdezi, hogy a nevezett követett-e el olyan vétséget mely üldözendő. Az iskola válaszában, az 1919. augusztus 30-án tartott tanári értekezlet jegyzőkönyvére hivatkozott. Ezen az értekezleten nevezték meg azokat a tanulókat, akik az eseményekben tevékenyen részt vettek, akiket valamilyen módon felelősségre vontak. Ezen okmány szerint „az osztályfőnök előterjesztése alapján a tanári kar elhatározta, hogy a kommunista uralom alatt tanúsított viselkedése miatt, a többi növendék érdekében Szilágyi József I. évest az intézetbe többé nem veszi fel". A válaszában az igazgató megjegyzi: Megfelel a valóságnak, hogy Szilágyi a tanulóifjúság kommunista egyesületének bizalmija volt. Büntetendő cselekményt nem követett el, de az intézet szabályai ellen vétett. „Ekkor azonban még 16-17 éves gyermek volt, lehet, hogy felfogása azóta megváltozott." Az 1920. július 2-án kelt miniszteri leirat szerint az iskolákban meg kellett semmisíteni „a kommunista, anarchista könyv- és sajtótermékeket". Hasonló sorsra jutottak a Néptanítók Lapjának azon számai, melyek a tanácskormány ideje alatt jelentek meg. 40