Gábris József: Az esztergomi nevelőképzés krónikája 1.

Tartalom - ÚJRAINDULÁS – AZ OTTHONTALANSÁG ÉS A REMÉNYKEDÉS ÉVTIZEDEI (1856-1914)

tetették vele, mindezt annak ellenére, hogy tulajdonképpen maga is alig létezett. Az tény viszont, hogy a felszámolt intézetek vagyonát az érsek Esztergomban vonta össze, némi reményt ébresztett. Úgy tűnt, hogy a négy helyett egy, de erősebb, székhelye következtében jobban kézben tartható intézetet kívántak az illetékes egyházi hatóságok. Ennek megvalósítása érdekében viszont biztos alapokat kellett volna teremteni a megmaradó számára, mindenekelőtt a kor elvárásainak megfelelő otthonhoz kellett volna juttatni. Tény, hogy a nagyszombati és a pesti érseki tanítóképző megszűnésével összefüggésben több alkalommal is kilátásba helyezték az esztergomi bővítését, körülményeinek javítását. 1895. augusztus 31-én tantestületi értekezlet is foglalkozott e témával, mely alkalommal elhangzott, hogy „az új intézet alkotása elé az egész ország szeme néz", ezért az igazgató ajánlotta tanártársainak, hogy az ügyben terjesszenek memorandumot az érsek elé. Indítványát a testület elfogadta. Ugyenez év október 11-én „az igazgató előadja, hogy Ő Eminenciájától nyert közvetlen értesülése szerint az új tanítóképző intézetet és internátust a mostani helyén a jövő tavasszal föl fogja építeni". A tantestület e bejelentést olyannyira komolyan vette, hogy kérte az építkezés kezdőpontjának meghatározását, hogy a tananyagot és a tanévet akkorra befejezzék. A várakozás ellenére az építkezés sem 1895-ben sem 1896-ban nem kezdődött meg. A jogos igényt és a reményt azonban senki sem adja fel. 1897 júniusában kijelenti a tanári kar, hogy igényének alátámasztására részletes indoklást, adatokat is kész szolgáltatni. Alig egy hónap múlva a főtanfelügyelő közli: „Van szerencsém tudatni a tisztelt tanári karral, hogy O Eminenciája május 20-án kegyes volt felhatalmazni az intézet építéséhez szükséges első munkálatok foganatosítására. Ezen nagy felhatalmazás alapján meg is kértem már egy építészt a tervek összeállítására." A testület véleménye szerint az új épületnek a meglévő helyén kívül megfelelőbbet egész Esztergomban nem lehetne találni. Ismételten megerősíti viszont, hogy a meglévő otthon nedves, szűk, ezért a feladat ellátására már nem alkalmas. Javaslatában részletesen felsorolja a testület, hogy milyen helyiségek építését tartja szükségesnek, meghatározza azok méreteit is. Az új épületet emeletesnek álmodták a felterjesztők. Hangot adtak azon véleményüknek, hogy indokoltnak tartják a gyakoroló iskola és a tanítóképző egy épületben való elhelyezését. E tervezgetések ellené15