Gábris József: Az esztergomi nevelőképzés krónikája 1.

Tartalom - A VÍZIVÁROSI ZÁRDA

is, hogy egyre inkább tért hódít a szülőknek az a törekvése, hogy gyermekeiket az elemi iskolai tanulmányok kereteit meghaladó ismeretek birtokába juttassák, ezért polgáriba íratják őket. Az elemisták száma például 1882-ben 315 volt, 1925-ben pedig mindössze 100 fő; a polgáriba járók ennek háromszorosát teszik ki. Az épületben 1913-ig lényegtelen bővítést eszközölnek. Ekkor épült meg egy lebontott ház helyén a mai Pázmány Péter utca 16. (Bajcsy-Zsilinszky utca 42.) szám alatti épület, egy emelettel, lapos tetővel, ahol kezdetben a polgári iskola nyer elhelyezést, majd 1922-től a tanítónőképző is. Az épületre a második emeletet 1941-ben húzzák fel, akkor nyeri el - a korláttal ellátott lapostető megszűntetésével - mai formáját. Közben - 1925-ben a régi zárdai rész mellé újabb toldaléképületet is emelnek. „Az irgalmas nővérek intézetének hatalmas épülete szűknek bizonyult a mindjobban fejlődő intézetek, belső növendékek és a rendi jelöltek befogadására. A bajon segítendő már az elmúlt év folyamán a rend megvásárolta a Ferencz József út (Bajcsy-Zsilinszky u.) 63. sz. alatti házat és átalakította iskolai célra. Itt helyezte el az elemi iskola osztályait, a folyó iskolai évben pedig a vallásalapból juttatott összegből gyűjtések eredményéből és a rend áldozatosságából a zárdaépület folytatásaként 4 nagy, 4 közép és 4 kisebb teremből álló 3 emeletes épületrészt emelt, melyben a noviciátust és részben az internátust akarja elhelyezni, hogy az így felszabaduló termekben helyezhesse el kényelmesen intézeteinek 700-ra rúgó növendékeit." A Triannon előtti Magyarországon a rend országos központja (vikáriátusa) mindvégig Szatmárnémetiben volt. A tartományfőnöknő innen irányította az ország különböző területein működő zárdák életét, felügyelt az ott folyó életre. Itt működött a rend noviciátusa (a rendi jelöltek intézménye), akiket fogadalomtétel után ő helyezett el a zárdákban, sőt esetenként változtatta a már fogadalmat tett nővérek lakhelyét is. A békeszerződés következtében a zárdák egy része Romániához, másik Csehszlovákiához került, kisebbik részük maradt a megcsonkított Magyarországon. Az új helyzet következtében Szatmárnémetiből lehetetlenné vált az irányítás és az utánpótlás biztosítása, ezért Magyarországon Csernoch János szlovák származású érsek 1923-ban felállítja az önálló magyar központot, (tartományt - vikáriátust) és a rendi jelöltek előkészítését szolgáló noviciátust. (Ekkor a rendnek Magyarországon 29, az elszakított területeken 59 fiókháza, zárdája mű161