Gábris József: Az esztergomi nevelőképzés krónikája 1.

Tartalom - A VÍZIVÁROSI ZÁRDA

A VÍZIVÁROSI ZÁRDA Közel fél évszázada, hogy a város és a környék lakossága a mai Pázmány Péter-Katona István utca, Mindszenty hercegprímás tere, Kisduna sétány (Bajcsy-Zsilinszky-, a Katona István utca, a Tanácsköztársaság tere és a Lenin sétány) által határolt épülettömböt még „vízivárosi zárdának" nevezte. Az elnevezés egyrészt onnan származott, hogy Esztergom régi vízivárosi részében találjuk, másrészt ezen épülettömben volt található - ennek központi és legrégebbi részén - a Paulai Szent Vincéről elnevezett, római katolikus vallású szatmári irgalmas nővérek (apácák) kolostora (lakóháza), melyet ebben az időben köznyelven zárdának neveztek. E zárdához évtizedek során több iskolatípus kapcsolódott (az épület pedig a szükségleteknek megfelelően bővült, míg végre elérte mai formáját), melyeket az itt lakó nővérek működtettek. Az épülettömb helyén - a mai Pázmány Péter (Bajcsy-Zsilinszky) utcai és az udvari részen - már évszázadokkal ezelőtt ferences kolostor volt, mely a mohácsi vész után elpusztult. Később templomot és kisebb épületet emeltek itt. A tulajdonképpeni zárdát 1727-től 1750-ig építették de II. József rendeletére kiürítették és egy ideig katonai „neveidéül" szolgált. Később ismét egyházi tulajdonba került. 1847-től 1865-ig papnevelde működik az épületben. A már említett nővérek közössége (rendje) Ausztriában keletkezett a XIX. század elején. 1835-től a pápa és a császár által jóváhagyott szabályzat szerint működtek. 1842-ben a Bécs melletti Gumpendorfból Hám János szatmári püspök hívta meg őket székhelyére, Szatmárnémetibe, ahol zárdát alapított számukra. (Innen a szatmári elnevezés.) Tagjai gyermekek tanításával foglalkoztak és szociális gondozást láttak el. 1865-ben Szcitovszky János hercegprímás, esztergomi érsek Szatmárnémetiből hív meg nővéreket és megalapítja e városban is zárdájukat. Az eddig papnevelde céljait szolgáló épületet és a vele egybeépült templomot bocsátja rendelkezésükre, melyet október 15-én vesznek birtokukba.Ugyanitt nyomban „nőneveldét" indítanak „beltanodával" (vidékiek bentlakásával), a helybéli növendékek számára „leánytanodai osztályt" (mindkettő elemi iskola), továbbá a már végzettek számára varróiskolát. Az 1868. évi népiskolai törvény értelmében mindkét iskola hat osztályú lett. Ekkor „a nagyobb fizetést bíró városi leánykák számára"externátus is szerveződik. Az 1882/83. tanévről 159