Gábris József: Az esztergomi nevelőképzés krónikája 1.
Tartalom - ÚJRAINDULÁS – AZ OTTHONTALANSÁG ÉS A REMÉNYKEDÉS ÉVTIZEDEI (1856-1914)
ÚJRAINDULÁS - AZ OTTHONTALANSÁG ÉS A REMÉNYKEDÉS ÉVTIZEDEI (1856-1914) A megszűnést követő években az érsek többször sürgette az illetékes állami hatóságoknál az újraindítás engedélyezését. Az ügy érdekében tett lépései 1854-től már egyre gyakoribbak. Ügybuzgalma végül eredményt hozott. A bécsi hatóság 1856. január 20-án kelt rendelkezésével hozzájárult az intézet újbóli működéséhez, mely az október 14-én tartott ünnepélyes tanévnyitóval vette kezdetét. Az életet újra kezdő iskola, a hajdani mesterképző tulajdonképpen két azonos feladatot ellátó intézmény összevonásával jött létre. Az esztergomi megnyitásával egyidőben az érsek megszüntette az érsekújvári tanítóképzőt. Oda az 1856/57-es tanévre elsőéveseket már nem vettek fel, a másodévesek valamennyien Esztergomban folytatták tanulmányaikat. Esztergom viszont csak az első osztályba vett fel növendékeket. E körülmények miatt többen úgy vélekedtek, hogy tulajdonképpen az érsekújvári intézetet helyezték át Esztergomba, melyet inkább megtűrt a hatalom, mint a pár évvel ezelőtt bezártnak az újraindítását. Bárhogy is magyarázzák azt, ami történt, az újraindítás egyértelműen politikai győzelem, egyben közoktatási érdek is volt. E győzelem ellenére nem köszöntöttek nyugodt évek az iskolára. Az újraindítást a város is pártolta, éppen ennek bizonyítására adott helyet számára a Deák Ferenc utcában épült reáliskola épületében. A helyi vezetők azonban nagylelkűségükben nem mentek túl messzire, mert mindössze egy tantermet adtak át az újrainduló intézménynek, melyben két osztály tanítását kellett megoldani. Az egyetlen terem felszerelésének és fűtésének költségeit az érsek vállalta. A képzés időtartama még mindig kétesztendős volt. Az oktatás nyelve magyar. A tantárgyakban az első években lényeges változás nem történt, de 1869ben állandósul a testnevelés. A friss diplomások minősítésének rendje sem változott. A körülmények miatt nagy gondot okozott a tanulmányi munka megszervezése. A tárgyak némelyikét a két évfolyam együtt tanulta (magyar és német nyelv, ének, hittan, rajz). Egyébként a két évfolyam az egyetlen teremben váltotta egymást. Amikor az egyik foglalta, akkor a másik az elemi iskolában látogatott, tanítási gyakorlatot végzett. 11