Gábris József: Az esztergomi nevelőképzés krónikája 2.

Tartalom - A hallgatók tudományos, művészeti és sporttevékenysége

számú részvétel a szereplők számára közönséget is biztosított, amely ösztönző hatással volt már az előkészület időszakában is. 1973-ban Szegeden 28 intézmény képviselői 362 pályamunkát mutattak be. amelyből 14-nek az alkotója esztergomi volt. ekkor 38 hallgató és 12 oktató jelent meg a találkozón. Szereplésükről a megyei sajtó is tájékoztatott: ,.Az esztergomiak legjobb szereplője Hites Júlia volt. aki a lélektan tárgyköréből írt dolgozatáért a Kossuth Lajos Katonai Főiskola különdíját nyerte. A dolgozatokat szakképzett zsűri és népes hallgatóság előtt kellett megvédeni. Kiemelkedően szerepelt még Nagy Anna, aki a modern gyermekvers általános iskolai tanításával foglalkozó dolgozatáért első díjat, képzőművészeti alkotásáért dicsérő oklevelet kapott, és tagja volt a negyedik helyezést elért kézilabda csapatnak is. Első díjat kapott még Budavári Hedvig az audiovizuális oktatás módszertanának témaköréből írt dolgozatáért. Második díjat Eck Mária (pedagógia). Eigner Eszter (lélektan) és Lantai Kálmán (matematika módszertan), harmadik díjat Farkas Irén (pedagógia). Nagy Irma (pedagógia) szereztek. Dicséretben részesültek Vida Andrea és Répási Ilona. A beküldött mintegy 200 képzőművészeti alkotás közül tíz érkezett Esztergomból. A művek témái az 1000 éves városhoz. Dózsa és Petőfi évfordulókhoz kapcsolódtak. Közülük Kovács Katalin harmadik díjat. Nagy Ágnes pedig dicsérő oklevelet kapott. A közel 100 fotóból ugyancsak tíz érkezett Esztergomból. Itt sem vallottak szégyent, mert Gaál Lajos munkáját harmadik díjjal jutalmazta a bíráló bizottság. A kézilabda csapat negyedik díjat, a kosárlabda csapat oklevelet szerzett. A kiosztott díjakat az országos hatóságok, társadalmi szervek és egyesületek alapították. Örömmel tapasztalták a résztvevők, hogy a megyék is egyre inkább felsorakoznak azok mellé, akik saját alapítványukkal járulnak hozzá a kiemelkedő eredmények jutalmazásához. A sport- és a szellemi vetélkedők mellett arra is jutott idő, hogy a fiatalok és a felnőttek megtárgyalják egymás közt ügyes-bajos dolgaikat, a pedagógusképzés aktuális problémáit, hogy kulturális bemutatót rendezzenek. A fiatalok tanácskoztak egymás közt és a Művelődésügyi Minisztérium vezetőivel. A jövendő pedagógusok igen jelentős feladata az általános iskolai űttörőmunka segítése, ezért az ezzel összefüggő kérdéseket külön szekcióban tárgyalták és határozták meg a tennivalókat a fiatalok és oktatóik." A következő évben (1974) Szombathely adott otthont a mintegy 1500 pedagógusjelöltnek és 400 oktatónak, akik közül 42 jelölt és 12 oktató volt esztergomi. Itt 13 dolgozatot mutattak be Esztergom küldöttei, ugyanakkor kiállításra került 18 képzőművészeti alkotásuk és több művészfotó. Erről szól a sajtótudósítás: „Képzőművészeti alkotásért az ország egyetlen tanítójelöltjeként Kovács Katalin részesült a zsűri különdíjában; a tanítójelöltek egyetlen első díját az ugyancsak esztergomi Kerekes Gizella hozta el. Harmadik díjat Orvos Klára, oklevelet Kovács Zsuzsa és Tímár Irén kaptak. De la Casse Gábor kiállított fényképei is - melyeken a pályázó a pedagógiai tevékenység legfontosabb tényezőjét, a gyermeket állította középpontba - elnyerték a rendezvény egyetlen különdíját, melyet a Fotóművészek Szövetségének Alapítványa adott ki. 66