Füvessi József [összeáll.]: Az Esztergom-Búbánatvölgyi Kerek-tói vízfolyásra telepített tavak felújításának és az esztergomi Vasas Horgász Egyesület alapításának és működésének története
Megemlíteni kívánom, ez megismétlődött a hőtávvezeték műszaki átvételi eljárás alkalmával, amikor is a KOMTÁVHŐ igazgatója - Paál Ferenc - ugyancsak magasabb javadalmazással kívánt cégénél alkalmazni. Maradtam az irodánál. Nem tudtam kideríteni, kinek a segítsége, intézkedése alapján levelet kaptunk - ha jól emlékszem 1975 májusában -, hogy jelenjünk meg a MÉM Erdészeti Főosztályán, dr. Papp főosztályvezetőnél (keresztnevét elfelejtettem). Reménykedő izgalommal indultunk az útra: Petruska László, Peti Endre, Halász István és Én. Derült égből villámcsapásként ért hármunkat, hogy útközben, amikor megbeszéltük, ki milyen témakörben szedje össze gondolatait és szükség esetén egyesületünk érdekében nyilatkozzon, Peti kijelentette: „O nem vállal semmit sem, mert ott lesz dr. Madas László az erdészet igazgatója, nem akarja elveszíteni az erdészetnél vállalt másodállását." Megdöbbentünk, és én nagyon dühösen - emlékezetem szerint - a következőket mondtam: „akkor mi a francnak jöttél, ha az egyéni érdeked fontosabb, mint az, hogy egyesületünké, 400 horgászé legyen a Kerek-tó?!" (a tárgyalás során azonkívül, hogy köszönt, meg sem szólalt). Ettől kezdve, ahol lehetett, betartott, sőt... A főosztályvezető úr rendkívül tisztán, tárgyilagosan vezette a tárgyalást. Meghallgatta a tóépítéssel kapcsolatos, eléggé részletes ismertetésemet, a Pilisi Parkerdészet érveit és álláspontját, a pro és kontra véleményeket, összefoglalta a tárgyalás során elhangzottakat. Gratulált, hogy annyi tortúra ellenére sem mondtam le a tó létrehozásáról, majd kezet fogott: „Tiétek a tó" - mondta és elköszönt. Dr. Madas igazgató úr is gratulált és jó horgászást, jó fogást kívánt. Hihetetlen boldogok voltunk, voltam. Előzőleg mozgott bennünk egy kis félsz, ti. az erdészet igazgatójának testvére a miniszter első helyettese volt, így más döntés is születhetett volna. E feszültség oldása is tetézte örömünket. Hála istennek a főosztályvezető - ahogy előbb jellemeztem - tisztán és tárgyilagosan döntött. Meg-megkóstoltuk szombat és vasárnaponként a Kerek-tó halállományát és vártuk a végleges zsilipépítés befejezését, hogy duzzaszthassunk, amely végre 1974 őszére elkészült. A tó vízszintjét a jelenlegi telítettségre emeltük, így a tó átlagmélysége 1,6 m. A víztükör területe 9 kh. A víz mennyisége közel 100000 m 3. Új horgászrend szerint minden nap lehetett horgászni, a kifogható hal mennyisége 2 db/hét ponty, 1 db/hét ragadozó, 1 db/hét amur és 5 kg/hét vegyes hal. Minden évben 30-35 q pontyot, 18-20 q keszeget, kis mennyiségben rabló - csuka, bálin - halat telepítettünk. (Azért kevés ragadozót, mert horgászaink zöme ponty centrikus volt. Viszont, ha kifogtak egy-egy csukát, azok súlya 5-9 kg között volt.) A telepített amurok kiirtották a tócsa-gazt és szépen rendben tartották a tó peremén a nádast, így az amurok is 5-6 kilósra gyarapodtak. Takarmány halat - snecit - a Dunában fogtunk és így telepítettük a tóba, aki pedig hozott snecivel rabiózott, a megmaradt csalit a 17