Füvessi József: Számadás 1945-2004

2 Számadás Szeretem városunkat, szülővárosomat.... Esztergomot Itt születtem 1919-ben, itt töltöttem a gyermekkor vidám éveit, itt neveltek édes szüleim és iskoláim kiváló tanítói, tanárai. Teljes életemet itt éltem le, - kivéve az 1941-45 közötti időt, amikor is a sorkatonai és háborús szolgálat máshova szólított, kényszerített. Szeretem és büszke vagyok városunkra: -a dicső és keserves századokat megélt királyi városra, az ország hajdan volt fővárosára, -a történelmére: a bölcs Géza nagyfej edelemre, aki ide telepítette szálláshelyét, aki erős kézzel fordított az ország eddigi pogány politikáján és Nyugat-felé fordult, és István királyra, aki véghezvitte apja államalapító örökségének kiteljesedését és évszázadokra meghatározták államunk helyzetét Európa országai között, -a sok keserves megpróbáltatással dacoló, elbukó, majd felemelkedő városra, vérzivataros századokon át kitartó élet-akarásával, amelyen sem tatár és török hordák, sem az önpusztító belső viszályok nem tudtak erőt venni, -arra a városra, amelynek minden talpalatnyi földje történelmet sugároz, a Vár-ra, az ott lévő történelmi kincsekre, a lenyűgözően fenséges Bazilikára,,,az ősi város "Úri,, utcájának kis házaira, a Malom-bástyára, a török fürdőre, ahol kisgyermekként „apró" éveimet játszottam, - csodálatos környezetére, a Duna és a hegyek bámulatos harmóniájára,: ahol összhangban van és egymást erősíti a folyók, a hegek, a síkság képalkotó sokszínűsége, környező táj büvöletes szépsége, a vaskapui kilátóból elénk táruló káprázatos körkép.... Elgondolkodtam: jó, jó, ez mind egyoldalú ajándék. Ezt kaptam, ezt adta nekem a szülővárosom. De hát ezért nekem is illene viszonozni. „Do ut des " így szól a latin közmondás: adok, hogy adj! A múltba térő gondolataimban kutakodva, iparkodom számot adni arról a tevékenységemről, amellyel úgy vélem tehetségemhez képest megfelelően hozzájárultam városunk kulturális életének fejlődéséhez. Nos, hát vegyük időrendi sorrendben, amiről úgy gondolom: „törlesztő részlet" volt, adósságom lerovására. 1946 Balassa Bálint zene-és énekkar létrehozása, működtetése öt éven keresztül, 1951 Szerszámgépgyári evezős szakosztály szervezése, vezetése, Gyári énekkar szervezése, működtetése, A május 1-i „vízi karnevál " ötlete és megvalósítása, 1960. „VASAS" Horgász Egyesület alapítása életének irányítása 21 éven át, Búbánat-völgyi horgász - tavak létesítése és működtetése, 1972. „Duna-kanyar Horgász Vándorkupa" horgászverseny ötlete megvalósítása, Dorog-Esztergomi vasútállomás közötti hőtáv-vezeték működőképessé tétele, 1973. „Esztergomi Hajós Egylet 1907" irányítása, gondozása, 1986. Az október 6-ai Kegyeleti Staféta ötlete és megvalósítása, 2004. A Trianoni Béke-diktátumra emlékeztető tárogató-szóló ötlete és kialakítása. A Géza fejedelemnek, illetve a II. Világháború hősi halottainak tiszteletére létesítendő emlékművek hiányára való figyelemfelhívás és a mulasztás mielőbbi megszüntetésének állandó sürgetése.