Fülöp Tamásné: Könyvtári állományi, olvasói, használati statisztika
VALLANAK A SZÁMOK A BABITS MIHÁLY VÁROSI KÖNYVTÁRRÓL Az esztergomi Városi Könyvtár Helischer József magángyűjteményéből jött létre. Az 1905-ös alapító okirat alapján Városi Nyilvános Könyvtár elnevezéssel, az alapító saját helyiségében, igen korlátozott nyilvánossággal, csekély forgalommal működött. Az új könyvtárépületben 1967-től - Esztergom, Táncsics Mihály u. 7. - 27 000 kötetes állománnyal, tanácsi közművelődési könyvtárként folytatta működését 1971-től Babits Mihály nevét viseli A hasonló költségvetésből gazdálkodó intézményeknél a biztosított keretek ésszerű felhasználásáról, a könyvtár egészének működését tükröző elemzések tájékoztatnak A vizsgált időszakok - 1980., 1985., 1990., 1995. - számadatait az 1. sz. táblázat mutatja. A könyvtár alapterülete már a beköltözéskor is kicsinek bizonyult Nem felelt meg az országosan előírt normáknak sem A kezdeti 530 m~ hasznos alapterület belső átszervezéssel, a raktári állványok magasításával 614 nr-re bővült. A területi terhelés a vizsgált időszakban (2. sz. táblázat), 1980-ban 104,6, 1985-ben 155,7, ami elfogadható a belső raktárban elhelyezett állomány számára. Az olvasó részére kialakított szabadpolcon elhelyezett állományt viszont nem lehet összezsúfolni, itt 25 %-kal kevesebb könyv helyezhető el Az előbbi számadatokban mutatkozó változás az állomány 1/3-os növekedésével magyarázható Jelentősebb állományapasztás - selejtezés, avulás, természetes elhasználódás, behajthatatlan követelés mellett is van lehetőség az állomány felfrissítésére (ennek mértékét a 2. sz táblázat mutatja), amely a fenntartói támogatás növekedésével, illetve az éves költségvetés kiegészítésével valósítható meg. Az évenkénti gyarapodás mégis csökkenő értéket mutat (1. sz táblázat), az erre fordított összeg a vizsgált ciklusokban - egymáshoz viszonyítva - megduplázódik. Ezek az ellentétek a dokumentumárak ugrásszerű, állandó emelkedésének következményei. Az 1990-es évek vége felé a pályázati lehetőségek kihasználása újabb fejlesztéseket eredményez. Egy minisztériumi pályázat révén 1989-90-ben az alapterület 70 nr-rel bővült. A mai igényeknek kívánt megfelelni a könyvtár a számítógéppark kiépítésével. E fejlesztési elképzelések megvalósítását főleg pályázatokon nyert összegekkel, anyagi eszközök átcsoportosításával, valamint a Felsőoktatási Felzárkóztatási Alap (FEFA) segítségével érték el Ma már egy központi (server) egység működik öt állomással. Jelenleg a dokumentumok adatainak számítógépbe való betöltése folyik. Az állomány sohasem jelent befejezett egészet, a gyarapítással folyamatosan bővül Az állománygyartapítás mennyisége és minősége iránti igények jelzésére a 2. sz. táblázatban szereplő forgási sebesség és pusztulási index viszonyszámai a mérvadók. A vizsgált időszakban csak 1980-ban haladta meg az egy alkalomnál több esetet, a továbbiakban csak megközelítette. Szerintem ezek az eredmények nem fedik a valóságot, torzítanak, mert minden gyakorlott könyvtáros tudja a legnagyobb odafigyelés mellett is van a könyvtárakban ún "holt anyag", melynek kölcsönzésére igen ritkán kerül sor. Ugyanakkor vannak olyan dokumentumok, amelyekre előjegyzéseket kell felvenni, mert többen várakoznak rá. Az állomány felfrissülésének mértékét az újratermelési index mutatja. A 2. sz. táblázatban található értéket magasnak tartom, mivel a szakirodalom állományából, ha csak a számítástechnikával foglalkozó egységet vesszük figyelembe, hónapok alatt elavulhatnak ezek a dokumentumok.
