Fogarasi Jánosné: Közművelődési könyvtárak helyzete az esztergomi Babits Mihály Városi Könyvtár tükrében

Az esztergomi Városi Könyvtár Helischer József magángyűjteményéből, az ő reformkori - 1844-es - végrendeletével jött létre. Mintegy fél évszázadon át az 1905-ös alapító okirat alapján, neve szerint Városi Nyilvános könyvtárként, valójában saját helyiség, könyvtáros és rendszeres állománygyarapítás híján - igen korlátozott nyilvánossággal, csekély forgalommal működött. Az államosítás után 1951-től tanácsi fenntartású könyvtárhálózat tagkönyvtára. 1967-től új épületben, a mai helyén található. Babits Mihály nevét 1971-ben vette föl. Az emelkedő költségvetési támogatás és az új épületbe való átköltözés révén az előzőeknél jóval kedvezőbb helyzetbe kerülve, dinamikusabb állománygyarapítással, valamint a szolgáltatások fokozatos bővítésével - egyre magasabb színvonalon teljesíthette közművelődési alapfunkcióit: a város ifjúsági és felnőtt lakosságának könyvtári ellátását. Ezt a minőségi fejlesztést a 1970-es évek közepétől egyre inkább korlátozták a mennyiségi tényezők: a nehezülő gazdasági helyzet és az új könyvtárépület szűkössége. Már a beköltözéskor is kicsinek bizonyult az alapterülete, hiszen az országosan előírt normáknak nem felelt meg. 26 000