Flórián Mária: Az esztergomi Városi Könyvtár felépítésének krónikája
Tartalom - A főjegyzői irodától a művelődési otthonig
4 gyarapította. 2 Az alapítványi könyvtár később Kiss Mihály városi főjegyző és Lőriczy Rezső városi főorvos hagyatékával gyarapodott, de emellett, ha kisebb mértékben, de vásároltak is (pl. a Czuczor-Fogarasi szótárt). Ilelischer József könyvgyűjteményének katalógusai alapján elsősorban történelmi érdeklődéssel rendelkezett. Kéziratban maradt fenn ilyen tárgyú saját munkája is: Statistico historico topographica descriptio comitatus Strigoniesis synoptica adornata a quodam Historiophilo Municipe Strigoniensi 3 A leírásból a 19. század eleji, egyházkormányzati központtá kiépülő Esztergom képe bontakozik ki. A 3558 kötetre nőtt anyag rendezésre csak 75£4-ben került, ekkor látta el jegyzetekkel és leltározta újra a város által megbizott könyvtárőr: Nemcsák János reáliskolai tanár. A leltárkönyv, a lajstrom ma is megtalálható a könyvtárban. Esztergom képviselőtestülete hivatalosan /905-ben intézményesítette a hagyatékot: alapítólevélben rendelkezett egy nyilvános könyvtár fenntartásáról és működéséről . Az alapítólevél leszögezi, hogy a könyvtár őre a mindenkori főjegyző, a könyvtár minden városi polgár előtt nyitva áll, aki biztosítékot tud adni. Az állomány a főjegyzői irodában kapott helyet. 1932-ben egy újabb leltárkönyvben fektették fel az 1884 óta történt gyarapodást, mely a helyi nyomdákból, Feichtinger Sándor városi főorvos 800 kötetes hagyatékából és az alapítványi összegből tevődött össze. Fennmaradt egy kölcsönzési füzet, amelyben az első bejegyzés 7567-ből való 18 tételes jegyzék, Kollár Antal polgármester átvételi elismervényével. 1877-ben abbamaradt a bejegyzés, majd 1932-1940 között újra kezdődik a kölcsönzés. A legnagyobb forgalom 7955-ben bonyolódott le 60 kölcsönzött kötettel. Ebben az évben jelenik meg az Esztergom és Vidéke újságban Szvoboda Román riportja: Van-e városi könyvtár s ha van, akkor miért nincs? címmel. A riportból értesülünk arról, hogy a könyvtár létezéséről alig tudnak a város polgárai. Kemény Miklós városi levéltáros - aki a könyvtár gondviselője 2 Sz.innyei József: : Magyar írók élete és munkái. Bp. 1896. 4. p: 658. J A kézirat több példányban ismert. A Városi Könyvtár példánya Prokopp Gyula magyar fordításában megjelent: Annales Strig . 1988 . A 100-145.p. Uo. 146-149. szerkesztői megjegyzésben Nagyfalusi Tibor foglalkozott a kézirat többi példányával és érintette a Helischer-gyűjtemény sorsát is.
