Flórián Mária: Az esztergomi Városi Könyvtár felépítésének krónikája

Tartalom - Az esztergomi Városi Könyvtár megalapítása

12 4.1. Megindul a kölcsönzés a Városi Könyvtárban Többszöri próbálkozás után 1951-ben Martsa Alajost nevezik ki az esztergomi Városi Könyvtár igazgatójának. Az intézmény a működését 1952. január 1-től kezdte meg a Kossuth Lajos utca 25. sz. alatt, a volt Magyar Királyi Szállóban - a könyvtár ekkor már szervezetileg különvált a művelődési otthontól, és visszaemlékezések szerint ekkor vette fel Balassi Bálint nevét, de erre vonatkozóan eddig írott forrás nem került elő. Ezt az elhelyezést jobb lehetőség hiányában, ideiglenesnek szánták. Sajnos ez az ideiglenes állapot tizenöt évig tartott. A könyvtár három egybenyíló helyiségből állt. Az első terem kb. 20 férőhelyes olvasóként működött, innen egy ablakon keresztül kölcsönözték a könyveket az irodahelyiségként szolgáló szobából. A harmadik helyiség a raktár volt. Az irodai helyiség is néhány éven belül megtelt könyvekkel, így egy kis irodasarokba szorul a két dolgozó: Martsa Alajos és Miklós Lászlóné (Lili néni). A tanítónő végzettségű Lili nénire többen emlékeznek úgy, hogy sokakat szoktatott a könyvtárba". Cédulakatalógusokat nem készítettek, csak a leltárkönyv szolgált a könyvtári állomány feltárására. A könyvtári állomány alapját a régi városi könyvtár nem muzeális művei alkották, amelyhez járult a tatai Körzeti Könyvtár, a budapesti nagy könyvtárak, a szórvány-könyvtárak anyagának a Városi Könyvtár részére történő felajánlása. A leltárkönyvi adatok szerint tételszám: 3367 - ennyi darab könyvvel indult meg a kölcsönzés a hányatott sorsú városi könyvtárban. A könyvekről csak raktári katalógus készült, a teljes feltárás (cím, szerző,sorozat,szak szerinti cédulakatalógus) csak az új könyvtárépületben kezdődött el.