Feichtinger Sándor: Feichtinger Sándor doktor önéletírása

Életrajzom

mányos, hanem fantasticus alakú, óriási tapló-féle gombákkal volt tele, s csak két fajból: Polyposus ignes és Sementariusból. Ebéd után Ungvárra mentünk és onnan hazatértünk. Sztavnától Uzsokig, az Ung eredetéig agyagpala talajon, hol az egyik, hol a másik partján az Ungnak haladtunk, s többször leszálltam érdekes növé­nyeket magammal viendő. Egyhelyütt naftakutat [olaj] ásnak, melyből fekete, sürü, igen tapadós, az ujjakon barna, letörölhetetlen foltot és sajátságos bűzt hagyó petróleumot nyernek. A Magy. tud. Akadémia az én imént vázolt növénytani munkásságomat öt év Kutatás alatt - útiköltség és nyomtatott ívek utáni honoráriumom címén - körülbelül és 1000 forinttal jutalmazta. anyagiak És bár igen szép segély volt ez az Akadémia részéről, melyért hálával és elismeréssel tartozom nekik mindenkor, de megbízásaik annyi munkát adtak és annyi időt igényeltek, s a fő foglalatosságomtól annyira elvontak, hogy az orvosi gyakorlatom alatta szenvedni kezdett; miért az akademicus munkákkal felhagytam, és újólag egész erővel és kitartással a praxis után láttam; annál is inkább is, mert fiaim egyre növekedvén, azokat tetemes költséggel egyetemre kellett küldeni. És nem egyszer fájt a fejem a gondtól, hogyan fogom a hó elején a szük­séges összeget előteremteni! De improbus labor omnia vincit. 6 0 Dolgoztam, takarékos voltam, sőt gondos feleségemmel nélkülöztem is, és így a célt elér­tem: mind a négy fiamnak a kellő egyetemi és academicus neveltetést megad­hattam. Gyermekeim iskoláztatása alatt arra fordítottam nagy gondot, hogy fiaim minél hamarább a középtanodába jussanak, és hogy azt minden akadály nél­kül el is végezzék, és így a szaktudomány tanulásában el ne késsenek. Azért mindent elkövettem, hogy fiaimnak az iskolában jó calculust bizto­sítsak, velük correpetáltam, nemcsak otthon, de kirándulások alkalmával is; kedveztem a tanároknak látogatások, vendégeskedés, figyelem-tanúsítás, meg­lepetések és privátába adás által; meg levén győződve, hogy ezen iskola úgyis csak átmeneti és arra való, hogy az ifjak idejüket hasznosan töltsék el, míg a szaktanulásnak ideje elkövetkezik. És örülök, hogy sikerült így átvezetni időveszteség nélkül fiatal korukat. A magasabb tudományos, elméleti kiképeztetés az egyetemen úgyis oly soká tart, hogy már többnyire férfiakként hagyják el azt. És csak ezután kez­dődik igazán a gyakorlat, az élethez szükséges ismeretek és fogások elsajátí­tása, melyekkel biztosabban küzdhetnek meg a létért. 6 0 Az aljas nyomorúság mindent legyőz. (Verglius: Gcorgica. I. 14-* átalakitott változata) 145

Next

/
Oldalképek
Tartalom