Farkasné Szabó Csilla: "Vár a Vár"
Tartalom - Bevezetés
1.2 Olvasótábor régen és ma Az áttekintett változások, a gyermekkönyvtárakban a rendszerváltás után megjelenő feladatok közül az olvasótáborral -, amely a szakdolgozatom témájához szorosan kapcsolódik - kiemelten foglalkoznék. Az olvasótábor szó hallatán az átlagember képzeletében egy olyan tábor jelenik meg, ahol nagy hangsúlyt helyeznek az olvasásra, az olvasás megszerettetésére, illetve ahol valamely irodalmi mü megismerésében, feldolgozásában lehet része a táborozónak. Az olvasótáborokon azonban nem teljesen ezt kell értenünk. Az olvasótábori mozgalom a hetvenes évek elején indult. Mozgalom volt, alulról kezdeményezett, s az akkoriban még alig jelen lévő civil társadalmat képviselte. Kamarás István, a mozgalom egyik vezéralakja szerint olvasótábor fedőnévvel működött egy sajátos közművelődési forma. E tábor fő célja a résztvevők önismeretének fejlesztése, értékrendjük, világképük, világnézetük alakítása volt. Mivel a táborban a fiatalok szélesebb, az uralkodó ideológián túli rálátást kaptak a világra, az olvasótábori mozgalom politikai színezetet is kapott. Ismét Kamarás István megfogalmazásához visszatérve az olvasótábor egyrészt „rendszerziláló művelődési alternatíva", másrészt „pedagógiai alternatíva" is volt. 1 Kiknek szervezték ezeket a táborokat? A kezdeti időszakban kifejezetten hátrányos helyzetű, főleg falusi fiataloknak. A híres bakonyoszlopi olvasótáborban például 15-17 éves szakmunkástanulók vettek részt. A tábori élet legfontosabb része a napi legalább 3-4 órás kiscsoportos beszélgetés volt. A beszélgetések értékek (pl. szabadság, szeretet), életcélok, konfliktusok, világképek körül forogtak. Az értékközvetítő dialógusokon kívül e táborok is számtalan élménnyel gazdagították a résztvevők életét. Filmvetítés, kézműves foglalkozás, sport, kirándulás, éneklés egyaránt megtalálhatóak voltak a programok között. Bár az olvasás, az olvasóvá nevelés — neve ellenére - nem volt elsődleges célja az olvasótáboroknak, a táborban zajló élet ezen területet is kedvezően befolyásolta. Az olvasás, az irodalom eszközként szerepelt az én-építés, az értékrend-alakítás, a világképformálás szolgálatában. Fontos még megemlíteni, hogy e mozgalom vezetői, illetve az egyes táborok vezetői különböző világnézetű, érdeklődésű, mentalitású értelmiségiek voltak, akikben közös volt, hogy valamennyien szívvel-lélekkel az adásra, az értékközvetítésre összpontosítottak. ' Kamarás István: Fedőneve: olvasótábor. In:Új Pedagógiai Szemle 2003. 1. szám p. 99-101. 6
