Farkasné Szabó Csilla: "Vár a Vár"

Tartalom - „Vár a VÁR"

Összegezve elmondható, hogy Magyarország a XI-XII. században az európai gazdasági élet és művelődés szintjén állt, Esztergom pedig az ország legjelentősebb városa volt. A Várhegyen tett sétát és beszélgetést követően ellátogatunk a Balassa Bálint Múzeumba, ahol megtekintjük a középkori Esztergomot bemutató kiállítást. Az ásatások során több XI-XII. századi lelet is felszínre került, amely most a múzeum anyagát gazdagítja. Az első, kisebb teremben rögtön XII. századi épületmaradványokat láthatunk. Itt van elhelyezve a már többször megemlített Szt. Adalbert templomból fennmaradt oszlopfő és vörösmárvány oszloplábazat. A belső, nagyobb teremben elénk tárul a középkori város. A falakon fényképek mutatják be a feltáró munkát. Körbesétálva időrendben láthatjuk városunk múltját. Az első tárlóban az Árpád-házi királyok pénzeit tekinthetjük meg. Magyarország első, a XIII. század elejéig egyetlen pénzverdéje a XI. században még a Várhegyen a királyi palotában, majd a XII-XIII. században már a Királyi városban működött. Megismerhetjük az egyes, a középkorban még önálló településeket: Szentkirályt, Kovácsit, Szent Pált, Szentgyörgymezőt. Számunkra különösen fegyelemre méltó az a tárló, amely a régi mesterségek emlékét mutatja be. Láthatunk vaskulcsokat, patkókat, kardokat, cserépedényeket és csontkorcsolyákat. A déli, Szent Pál városrészben 1339-ben említik a korcsolyakészítő Hench mester házát. Az egykori ház környékéről nagyszámú csontkorcsolya és csontból készített szánkó-talp került elő. Témánk szempontjából még megemlítendők a Szűz Mária templom és kolostor maradványai, mivel a bencés rendi apácakolostort is az Árpád-korban, a XI. században alapították. A régmúlt e tárgyi emlékeinek megtekintésével zárul a délelőtti történelmi barangolásunk. Az ebédig rendelkezésünkre álló kb. egy órát labdajátékokkal töltjük a szigeten. Kedvezőtlen időjárás esetén a könyvtárban folytatjuk programunkat. Különböző megfigyelő, hallási és kitalálós játékok közül választhatnak a gyerekek. A mai nap témájához illő játék a „Messze földről jöttünk, mesterségünk címere...", amelyben az elmutogatott foglalkozásokat kell kitalálni a kezdőbetű segítségével. Nagyon népszerű még a kisiskolások körében a „Mi változott rajtam?" című megfigyelő játék, valamint a „Futárposta" és a „Húgomasszony, ki vagyok? című hallási játék is. A fazekasság ősi mesterség. A múzeumi tárlókban is sok régi cserépedényt láthattunk. A délután folyamán mi is kis mesterekké válunk. Agyagozunk a gyermekekkel, amelyben Trexler Ibolya tanító néni szakmai segítségét is igénybe vesszük, aki kerámia 25