Farkasné Szabó Csilla: "Vár a Vár"
Tartalom - „Vár a VÁR"
magyar sajátosságként - az íj is a felszerelésükhöz tartozott. A test test elleni közelharc fő fegyvere a kétélű kard maradt. Igen hatásos fegyver volt - főleg a gyalogság kezében - a sokféle balta. Gizella királynéval német földről nagyobb számban érkeztek lovagok, s velük bizonyos számú katonai kíséret is jött. István seregében a németek alkották a páncélos lovasságot. Emellett elmondható, hogy az egész XI. század folyamán is elsősorban az idegen eredetű lovagokból állt a magyar haderő páncélos lovassága. A még ebben az időben is pogány hiten élők hagyományos öltözékükhöz is ragaszkodtak. Meg kell említeni a térd alá nyúló kaftánszerű felsőruhát, melyet veret nélküli övvel hordtak. Lábukon magas szárú cipőt vagy csizmát viseltek. A keleti jellegű viselet csaknem térdig érő kaftánból, nadrágból és csizmából állt. Az öv nemcsak a kaftán összefogására, hanem a fegyverzet - szablya, íjtegez, tegez -, valamint egyéb felszerelés hordására is szolgált. A könnyűfegyverzetű vitéz teste védelmére bőrpáncélt öltött, de a rangosabbak lemezkés, illetve sodronypáncélt viseltek. Fejüket kúpos alakú sisakkal védték. Fő támadófegyverük az íj maradt. A nyílvesszők nyílhegyei között a XI. századtól kezdődően megszaporodtak a különböző páncélszúró nyílcsúcsok. A közelharc fegyvere volt a szablya, valamint megemlítendő még egy ütőfegyver, a buzogány. A szerszámíj a gyalogság félelmetes hatású fegyvereként szolgált. 1242-ben a spanyol Simon ispán szerszámíjászai segítségével védte meg az esztergomi várat a tatárokkal szemben. Az Aranysólyom Lovagrend elsődlegesen kitűzött céljai közé tartozik az igazi magyar történelem bemutatása, a magyarok őstörténetétől Szent László koráig, sok egyéb mellett fontosnak tartja az egyes korok harci szokásainak bemutatását. Külön kiemelkedő, hogy nagy hangsúlyt fektetnek a fiatalokra, a gyermekekre, az ő megnyerésükre. Mindezek és az eddigi szerepléseik ismeretében feltételezhetően nagyon érdekes, élménydús előadás, bemutató vár a táborozókra. A délután folyamán visszatérünk a jelenbe, de programunk továbbra is Szent Istvánhoz kapcsolódva folytatódik. Megfigyeljük, hogy első királyunk emléke, tisztelete mennyi mindenben nyilvánul meg napjainkban is. Ebéd után a könyvtár játszórészében kényelmesen elhelyezkedve gyűjtjük össze az István királyhoz kapcsolódó szokásokat, az őt idéző emlékeket. Augusztus 20., Szent István ünnepe minden gyerek számára ismert. Sokan nem tudják azonban - felnőttek sem -, hogy milyen régi időbe nyúlik vissza ez az ünnep, s hogy miért éppen ezen a napon emlékezünk államalapító királyunkra. István szentté avatásának kezdeményezője László király volt. 1083. augusztus 20-án Székesfehérváron ünnepélyes külsőségek között felbontották István sírját s szentté avatták Magyarország első 19
