Fakász Tibor: Esztergom 1956-os históriája
Tartalom - A FORRADALOM KITÖRÉSE ÉS GYŐZELME
A Magyar Rádió már október 28-án hírül adta, hogy Bécstől Esztergomig szabad az út a gyógyszerküldemények számára. 15 4 Esztergomi önkéntesek többször megtették ezt az utat, hogy gyógyszerrel, kötszerrel megtérve segítsék városuk betegellátását. Október 31-én a Szerszámgépgyár teherautóján éppen Antóny Gábor indult több fiatal társával gyógyszerért Bécsbe. 15 5 Az Esztergomi Kenyérgyárban nem sztrájkolhattak. A pékeknek a város kenyérellátásában diákok segítettek a szállításban, takarításban, sótörésben. 15 6 Kitüntetésnek számított a nemzetőrségben szolgálni. Szinte mindenki igyekezett képességei szerint a köz, a város hasznára válni. A „véglegesnek", tehát törvényesnek tekintett Nemzeti Tanács irányításával egy új, demokratikus közigazgatás jött létre. A „véglegesen" megválasztott munkahelyi Munkástanácsok vezetésével pedig a munkaszervezés és gazdálkodás teljesen új, népi érdekeltségű, közhasznú rendje kezdett kialakulni. E fontos „forradalmi vívmányok" mellett az emberek nem tulajdonítottak jelentőséget a volt politikai pártok újjászervezést kísérleteinek. Fölülemelkedtek a pártpolitikán, nem szándékoztak párttagok lenni. A pártalakítások hamvukba holt próbálkozások maradtak. * A város akkori légkörét így mutatta be Dévényi Iván tanár a fővárosban tartózkodó Martsa Alajosnak, az Esztergomi Városi Könyvtár volt vezetőjének 1956. október 31-én írt levelében: 15 7 „Víz, villany, kenyér, zsír, hús van, az eszpresszó nyitva, tanítás nincs. A harangok szólnak minden templomban, egy-két nap múlva várják Mindszentyt... Svarcz Pali elutazott valahová, teljesen feleslegesen, mert S. és Sz-ék kivételével senkire sem dühös a nép. Horváth Klára a helyén van, Márton Pista is, Szedmernek sincs kutyabaja, a vörös Pálmainak se, Lányi ügyésznek se..." A Szent Antal Kollégium „diáknaplójából" pedig arról értesülhetünk, hogy a kollégium diákjai - akiket az óvatos ferences atyák október 25-e óta szigorú zár alatt tartottak - ezen a napon, október 31-én végre kimehettek az utcára, a városba. 1' 8 A kép teljességéhez, Esztergom akkori állapotához a maga hivatalos részleteivel hozzátartozik a Nemzeti Tanács aznapi ülésének jegyzőkönyve, amit szintén idézünk: 96
