Fakász Tibor: Esztergom 1956-os históriája

Tartalom - A FORRADALOM KITÖRÉSE ÉS GYŐZELME

Október 31. - szerda Reggel fél nyolckor „a Nemzeti Tanács által kijelölt bizottság" megje­lent a Hadosztály-parancsnokság épületében „helyszíni szemlére". Hogy ezen a kényszeredett, elkésett szemlén „a bizottság" mit látott, mit tudott meg, örök homály fedi. Horváth Csabát, a Nemzeti Tanács titká­rát idézzük: „Erről külön (nyomtatott) anyagot biztos, hogy nem adtunk ki, mert nem akartunk lincshangulatot teremteni. A bíróságnak kell kivizsgálnia, kik a bűnösök, kik rendelték el a sortüzet. Bí­róság előtt kell felelősségre vonni őket." Különben is „mire a szemlére sor került, akik tevőlegesen sze­repetjátszottak a sortűzben, már régen nem voltak ott." 14 8 * Az előző esti megbízatás értelmében Felczán alezredes, Kósik Kornél és Karácsony György Nemzeti Tanács tagok hat nemzetőr katona kíséretében, két teherautóval fölmentek Dobogókőre az ávós tiszteket letartóztatni. A Dobogókői BM-üdülőben csak tizenhat AVH-s tisztet, valamennyi rendőrtisztet s néhányuk családtagjait találták. A hiányzókat ugyanis már október 29-én reggel Budapestre, lakásaikra szállította az esztergomi had­osztály egyik tisztje, Kliebert László százados, aki az ott talált fegyvereket és nagy mennyiségű lőszert is magával vitte. 14 9 Kósik Kornél - az Esztergomi Fatömegcikk Vállalat 48 éves művezető­je és munkástanács-elnöke, aki régebben nyomozó főhadnagy volt, s értett az ilyen dolgokhoz - szabályszerűen igazoltatta az ott talált tiszteket, majd igazolványaikat átadta Felczán alezredesnek, Közölték velük, hogy Eszter­gomba kell jönniük védő őrizetbe. A tizenhat (a későbbi bírósági tárgyalás szerint tizenkilenc) AVH-s tiszt hajlandó volt önként felszállni a tehergép­kocsira. A rendőrtisztek és a családtagok az üdülőben maradtak. 15 0 Az ávós tiszteket a Vak Bottyán laktanyában helyezték védő őrizetbe, s Bády István emlékezete szerint Csiki Lajos hadnagy gondoskodott bizton­ságukról, teljes ellátásukról. 15 1 * Ezen a napon, október 31-én vonult a kiszabadított hercegprímás, Mindszenty József diadalmenetben Budára. A kormány - amelynek Kádár János is tagja - szükségesnek látta a kövekező nyilatkozatot tenni: „A Magyar Nemzeti Kormány megállapítja, hogy 1948-ban 93

Next

/
Oldalképek
Tartalom