Fakász Tibor: Esztergom 1956-os históriája
Tartalom - A FORRADALOM KITÖRÉSE ÉS GYŐZELME
ESZTERGOM VÁROS NEMZETI TANÁCSA Október 30. - kedd Az előző napi megállapodás szerint a Városházán összegyűlt városi nemzeti tanácsba választott küldöttek kimondták Esztergom Város Nemzeti Tanácsának „végleges" megalakulását, és ünnepélyesen letették az esküt. Elnöknek továbbra is megtartották dr. Bády Istvánt, akit helyi családi gyökerei, paraszti származása, képzettsége és közigazgatási, városvezetési jártassága, városi népszerűsége és társadalmi-közösségi felelősségtudata alkalmassá tett erre. Mint a Dobi István vezette Kisgazdapárt oszlopos tagja a Nagy Imre-féle demokratikus népfrontpolitikát képviselte a város élén. Az öt fős Elnökség megválasztásakor ezen politikai szemponton túl érvényesült az a demokratikus igény, hogy a város legfontosabb társadalmi tényezői képviselve legyenek. Felczán Andor a hadsereget, Fogarasi Károly a Nemzeti Parasztpártot és a parasztságot, Horváth Csaba a munkásságot, Kiffer János a parasztságot, dr. Siráki István az értelmiséget, s hivatalnoki réteget, Szalay Ferenc az iskolákat, a diákságot képviselték, de különböző részfelelősi feladatokat is vállaltak az elnökségben. 14 1 E napi hivatalos, első ülésükön Esztergom Város Nemzeti Tanácsának tagjai írott határozatokba foglalták az október 29-én már megtárgyalt, a forradalom menetében fordulatot jelentő változásokat, eredményeket és városi, népi követeléseket. Az október 29-én már igencsak felzaklatott és elégedetlen városi közhangulat lecsillapítására minderről nyomtatott tájékoztatókat készítettek, s terjeszttettek városszerte. (Lásd a 12., 13. iratmáson!) * A városi Nemzeti Tanács október 30-i Tájékoztatójából kitűnik a magabiztosság, az a tudat, hogy a honvédség nép mellé állásával végre a város önálló, forradalmi irányító szerveként működhetnek. A megvalósult társadalmi egyetértés, az esztergomi „nemzeti egység" támogatásával a város felelős vezető testületévé váltak, s készek a forradalom ügyének szolgálatára. Am a Tájékoztatóból kiviláglik a Nemzeti Tanács megfontolt politikai realizmusa, „józan paraszti bölcsessége" is. Tudják, hogy örülniük kell a honvédség csatlakozásának, a közös nemzetőrségnek, s ezt nem rúghatják fel a város lakossága 90
