Fakász Tibor: Esztergom 1956-os históriája

Tartalom - A FORRADALOM KITÖRÉSE ÉS GYŐZELME

FÖLDMŰVESSZÖVETKEZET Munkástanácsa október 30-ára a városi Nemzeti Tanácsba küldte képviselőjét, Harcsa Dánielt. MEZŐÉRT Küldöttük a Nemzeti Tanácsban már október 30-án Egyed Ferenc. PILISI ÁLLAMI ERDŐGAZDASÁG 0któber30-át követően alakul meg ötfős Munkástanácsuk. Ismert tagja: Kicsin Albert /1917/ erdész, Tili István. PEDAGÓGUS FORRADALMI TANÁCS A város pedagógusai október 31-én délután 3 órakor gyűltek össze a Gépipari Technikum dísztermében fontos megbeszélésre. Többek között ekkor választották meg tizenhét tagú „forradalmi tanácsukat". Közülük is­mert: dr. MosonyiJózsef 71912/, az elnök, valamint Szendrő Mihály /1917/, Rosta József /1900/, és a Nemzeti Tanácsba küldöttek: Heil Ferenc, Horváth Dezső. ESZTERGOMI MEGYEI ÜGYÉSZSÉG Öttagú „forradalmi bizottmányt" választottak november elsején. En­nek elnöke dr. Veres Mózes /1915/ ügyész. ESZTERGOMI VÁROSI TANÁCS Az 1950 óta működő városi tanács tisztségviselői és hivatali dolgozói a forradalom kitörése után is töretlenül végezték közigazgatási, közhivatali teendőiket, szorosan együttműködve a forradalmi Városi Nemzeti Tanács­csal. A többi munkahelyhez hasonlóan a tanácsi dolgozók is forradalmi szervet választottak Esztergom Városi Tanács Forradalmi Bizottsága néven. En­nek elnöke dr. Borbély György /1915/, jogász, könyvelő. A Bády István által október 29-én a Városházára behozott „nem kí­vánatos személyek" listája alapján - a város lakosságának nem szűnő kö­81

Next

/
Oldalképek
Tartalom